Századok – 1957
Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751
CZELDER ORBÁN, A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC BRIGADÉROSA 763 megindult üsszäda felé a hegyekbe. A rövid de heves küzdelemben a császáriak 150 •embert vesztettek. A kurucoknak csak 9 halottjuk és 14 sebesültjük volt. Viard a harc után azonnal 300 dragonyosát indította Rózsahegy felé, hogy megvigyék jövetele hírét, — majd maga is utánuk sietett csapatával, mert a Felsőkubinnál rá váró Ebergényivel akart egyesülni. Alikor Csáky értesült a történtekről, azonnal utasította Czeldert, hogy dandárjával lassan vonuljon vissza Tiszolc és Murányalja felé. Czelder ennek megfelelően augusztus 9-én eltávozott a stureci hágó vidékéről és 12-én a Garam völgyében fekvő Polonkához érkezett. Csáky ezután Paurt és Szemerét visszarendelte Vavrisóhoz majd augusztus 9-én este kiadta a parancsot az ostrom beszüntetésére és a visszavonulásra, pedig Neffzern, a labanc rózsahegyi tiszttartó levele szerint Viard és Ebergényi együttes ereje is csak 1500 — 2000 főre volt tehető, ezektől Csáky a maga közel 7000 főnyi katonaságával nyugodtan folytathatta volna az ostromot. Rákóczi a történtek után elrendelte a hadjáratban résztvett tisztek ellen a vizsgálatot és a bűnösök felelősségrevonását. A fejedelem annak ellenére, hogy Csáky és Babocsay Czeldert kiáltotta ki bűnösnek, nem osztotta ezt a nézetet, hanem csatlakozott a nép ós a hadsereg álláspontjához és követelte Csáky megbüntetését. 1709. augusztus 23-ár> keményhangú levelet írt Bercsényinek, amelyben kifejti, hogy az ügy kapcsán ,.mindkettőnknek személye discreditáltatik", ha nem lépnek fel keményen Csáky ellen, és annak a reményének ad kifejezést, hogy Bercsényi megmutatja az ország előtt „hogy még rosszul cselekvő atyjafiának sem kíván kedvezni". Csáky ügyében a fejedelemnek még több keményhangú levelet kellett a vonakodó Bercsényihez intéznie. Csáky a börtönt elkerülte ugyan, de hadat többé nem vezetett a szabadságharc alatt. A tisztek ellen indított vizsgálat alapján Czeldert mind Rákóczi, mind Bercsényi felmentette a vád alól.6 3 A sikertelen liptói hadjárat után6 4 Bercsényi Czelder ezredét a breznó- és besztercebányai császári helyőrség ostromzár alá helyezésével bízta meg. Czelder rövid megszakítással 1709. október 10-ig maradt Breznó környékén, amikoris a környező falvak parasztságának lázadása és Pálffy János tábornok támadása távozásra késztette.6 5 7. A császári hadvezetőség 1709 október végére kidolgozta a Felvidék teljes meghódításának tervét. A terv alapján a császáriak mindenekelőtt a szepesi bányavárosokat, valamint Lőcse, Késmárk, Szepes és Dunajec várakat kívánták elfoglalni, esak ennek sikeres végrehajtása után indultak volna Kassa, Eger, majd Munkács ostromára. Heister generális október 15-én a Felvidékre érkezett. Ezzel a császáriak két legerősebb serege, Pálffy és Heister hada egyesült . A nagylétszámú és erős császári hadsereg szinte föltartóztathatatlanul nyomult előre.66 Lőcse alatt azonban megtorpant. A szepesi városok közül Lőcse volt a legerősebb ós hadászatilag a legjelentősebb. Lőcséről ellenőrizni lehetett a vármegyét. Amíg ez a fontos város a kurucok kezén volt, addig Szepes megyét a császáriak nem tekinthették a magukénak és a többi vár ostromát sem folytathatták sikerrel. Ezért a megye elfoglalását Lőcse ostromával szándékozták megkezdeni. Bercsényi idejében gondosokodott Szepes megye védelméről.6 7 Lőcsét Riviére jeles hadmérnök ezredessel vizsgáltatta felül, aki a várost jól védhetőnek nyilvánította. Bercsényi november 10-én Czeldert nevezte ki Lőcse parancsnokává, Andrássy István " OSzKK. Tlialy gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 11. No. 259. Thaly Kálmán: Kurucz hadjárat Liptóban. TT 1908. 409—410., 414., 421. 1. és Markó; i. m. 60. 1. " Bercsényi téves értesülés következtében úgy tudta, hogy a császáriak Szepes ellen indulnak, ezért Czelder Orbán, Pongrácz János és Andrássy Pál ezredeit a szepességi városok őrzésével bízta meg. A tévedés azonban csakhamar kiderült és Czelder más feladatot kapott. Bák. Tár. II. 291—294. 1. 61 OSzKK. Thaly gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 12. No. 200, 201, 205. és fasc. 12. No, 169. Thaly: Oeskay 1687., 695. 1., Arch. Bák. VI. 388. ,s Heister tábornagy október 19-én átkelt Kálnánála Garam hídján 4000 főnyi sereggel, elfoglalta Szécsényt és Nógrádot, majd október 25-én megszállta az Ipoly vonalát, Busánál átkelt a folyón s Losoncot érintve Gács ostromára indult. Ezalatt Czelder gyalogságával és Tóth Márton főstrázsamester lovasságával Polonkától újra benyomult Breznó, sőt Beszterce alá. A nagyszámú császári lovasság elől azonban, amely a környéken tartózkodott, kénytelen volt visszavonulni Polonkáig. Heister november 3-án elfoglalta Gácsot és innen a Szepesség meghódítására indult. Thaly, i. m. 687—689.1. és Arch. Bák. VI. 388.1. " Késmárkot figyelmeztette, hogy készüljön fel a váratlan támadásra, és a város megerősítésére Czelder Orbánt és Andrássy Istvánt rendelte. Lőcsét Riviére ezredessel felülvizsgáltatta. Bercsényi legnagyobb gondja az volt hogy megbízható, jól képzett parancsnokot találjon Lőcse részére. Késmárkra Horváth János vagy Bajcsy György ezredest tartotta a legmegfelelőbbnek, Lőcsére pedig Czelder Orbánt, mert bízott katonai tudásában, s tudta, hogy Lőcse polgársága szívesen fogadná a szász polgárból lett brigadérost és katonáit, kiknek nagjrésze szintén szepesi szász volt. Ach. Rák. VI. 395—398., 401.1., Rák. Tár. II. 291—294., Közlemények Szepes vm. múltjából, 1910. 7.1.
