Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
530 MÁIiTÜSZ ELKMÉE ban más birtokaival együtt, mivel László nápolyi király párthíve volt, hűtlensége miatt veszített el. 1445-ben Újlaki Miklósnak, aki ekkor egyszemélyben erdélyi vajda, macsói bán és temesi ispán, familiarisa s ura megbízásából macsói vicebán, valamint nándorfehérvári kapitány. Ebben az évben Újlaki, szolgálatai jutalmául, felhatalmazta, hogy a Pozsony megyei Korlátkő várat, amelyet ő valamikor a cseheknek 4000 aranyforintért elzálogosított, ugyanezért az összegért kiválthassa s egyszersmind a vár tulajdonjogát reáruházta. A következő évben Hunyaditól mint macsói vicebán Komárom megyei birtokot kapott adományul, 1448-ban pedig Monostori Lászlótól a délvidéken 2500 aranyforintért vett birtokokat zálogba. Ugyanebben az évben az országnagyok őt és Bátmonostori Töttös Lászlót küldték Brankovics Györgyhöz, hogy Hunyadi kiszabadítása érdekében a szerb fejedelemmel tárgyaljon, majd eredményes eljárásának jutalmául 1448. december 27-én szegedi gyűlésükön, amelyen már Hunyadi is megjelent, hozzájárultak, hogy Korlátkő vár az övé legyen. Az országnagyok mindkét alkalommal volt vicebánnak nevezték. Tisztsége nem azért szűnt meg, mintha kilépett volna Újlaki szolgálatából, hanem mert ura ez évben nem viselte a báni tisztet. Kapcsolata Újlakival oly szoros, hogy 1449-ben, amidőn ez bán, ő is újból helyettese, sőt az újlaki yár várnagyba is. 1451-ben a vicebánság mellett egyszersmind a visegrádi vár kapitányi tiszte is az övé. Nem kétséges, hogy Újlaki közbenjárására nyerte ezt el. 1453-ban már nem viselte a vicebánságot. V. László a visegrádi királyi várak kapitányának nevezte ez évben, amidőn, trónra lépte után, őt is amnesztiában részesítette. Korlátkő várához való jogát Bucsányi minden elképzelhető módon igyekezett biztosítani. 1451-ben L^jlakival újszülött fia nevében is magának adatta a várat, 1453-ban V. Lászlótól a vár királyi jogát szerezte meg, 1454-ben pedig ugyancsak Újlakival, ennek sajátkezű aláírásával ellátott oklevélben, humanitására fogadtatta meg, hogy halála után örököseit nem fogja a birtoklásban zavarni. Urát ekkor új minőségben, mint nyitrai alispán és temetvényi várnagy szolgálta. Fia és unokái Korlátkövi néven II. Ulászló és H. Lajos udvarában éltek.337 Csire Barnabás. A Bihar megyei Álmosi Csire család tagja. Atyja, János mester, Borbála királyné udvari lovagja, 1425-ben testvérével együtt Zsigmondtól engedélyt nyert, hogy Pocsajon várat építhessen. Barnabás 1432-ben királynéi pohárnokmester, testvére : Zsigmond 1432—1434 háji prépost. 1444-ben Újlaki Miklós macsói vicebánja, 1450-ben másodmagával, Szilvái Miklóssal pozsonyi várnagy és ispán. A vár éppen ezekben a napokban, amidőn (október 6.) oklevél említi Csire Barnabás nevét, Guti Országh Mihály közreműködésével, elég különös módon jutott Hunyadi kezébe. Bár így Gutival 337 1435 : Nagyszombat város lt. Középkori oklevelek. 44. sz. Vö. Zsigmondkori Oklevéltár H/l. k. 2693. sz. 1445 : Dl. 102.827. 1446 : Hajnal I.: Kivonatok Hunyadi János kormányzói okleveleiből. Levéltári Közlemények I. (1923) 105.1. 1448 : Dl. 13.239., Zichv okmt. IX. k. 205.1., Dl. 102.831. Vö. Thallóczy: Szerbia 459. 1. 1449 : Dl. 102.833. 1450-ben Újlaki és Kórógyi bánok oklevele így fejezi ki kapcsolatát urához : presente et audiente egregio Osualdo de Bwehan vicebano nostro utputa Nicolai waywode et bani. Dl. 13,239. Vö. még Apponyi okit. I. k. 305. 1., Nagyszombat város lt. Középkori oklevelek 75. sz. 1451: Dl. 102.835. és 102.836. 1453: Dl. 102.842. 1454: Dl. 102.837. Újlaki melletti bizalmas szerepét mutatják urának azok a rendeletei is, amelyeket kancelláriája az ő relatiója alapján bocsátott ki. Pl. 1445. febr. 27. : Relatio Osualdi vicebani (Dl. 102.497.) vagy 1455 : Relatio Osualdi bani (Sopron vm. okit. II. k. 348. 1.) Családjáról : Fógel J.: II. Lajos udvartartása. Bpest, 1917. 49., 54. 1. és ua. II. Ulászló udvartartása-Bp'est, 1913. 136. 1.
