Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
ADALÉKOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁG-HARC HADIHELYZETÉHEZ ERDÉLYBEN 173 hangsúlyozza ,, . . . a nép előtt credituma van . . ." Öllyüs nagydobosi postamester volt. A sebesi vár parancsnokságát Ugray Györgyre bízta.2 6 Minden intézkedéséből kitűnik, hogy főcélja volt az ellenséget a ,,paszszusoktól", azaz az Erdélyből Magyarországba vezető hágóktól távoltartani. Károlyinak a zsibói csatában részt nem vett seregét pedig azért hagyta Erdélyben, hogy erre a mindenesetre feszesebb kötelékekből álló, pihent seregre támaszkodva a vereség után szétszéledt és Erdélyben bolyongó kurucokat ismét össze lehessen gyűjteni és ezredekké szervezni. Károlyi a zsibói csata után katonáival előrenyomult és kisebb császári osztagok szétverése után tért nyert Zilahon túl. E portyázó harcokról pontosabb adataink nincsenek. Ezalatt Orosz Pál brigadéros megvetette lábát á vöröstoronyi szorosban s ezzel elvágta az erdélyi szász városokban táborozó császáriak közlekedési vonalát Bécs felé. Orosz Pál derekasságát és katonai képességét a Fejedelem sokra becsülte. Ez az öreg harcos birtokos nemes családból származott. 1682-ben már Thököly zászlaja alatt harcolt és 3000 bujdosóval Törökországból visszatérve már 1703 nyarán jelentkezett Rákóczi mellett szolgálattételre. A Fejedelem azonnal kinevezte ezredessé, később pedig brigadérossá. Nem is csalódott benne. Mert Orosz Pál kemény, erélyes katona volt, aki tudott a legénység nyelvén beszélni, katonái között nagy tekintélynek örvendett. Amikor néhány kuruc ezredben zendülés támadt, Orosz Pál kíméletlenül megmondta véleményét Károlyinak, sőt Rákóczi előtt sem hallgatta el, hogy a tisztjeik hitványsága miatt békétlenkedő katonáknak van igazuk s ő melléjük állt, mikor a kuruc ezredek soraiban lázongások támadtak.2 7 1705 végéig a kisebb nagyobb csatározások, portyázások eiedménye az lett, hogy a kurucok arcvonala Tasnád—Dés vonal vidékéről tért nyert Kővár, Sebes, Bánffyhunyad, Kalotaszeg és a nyugati havasok felé. Abrudbánya, Halmágy, Zalatna vidéke, vagyis Erdélynek mintegy egyharmad része a kurucok hatalmába került.2 8 Az itteni kuruc haderő csapatainak létszámáról, hadrendi tagozódásáról csak hozzávetőleges adataink vannak. A zsibói csata napján Rákóczi serege 15 000 emberből állott, felerészben Rákóczi közvetlen parancsa alatt, felerészben Károlyinál. Tehát Károlyi akkor és a következő időkben 7 — 8000 embernek parancsolhatott. Orosz Pál keze alatt kb. 3000 ember állott, tehát a kurucok hadereje akkor Erdély földjén elég erővel léphetett fel.2 9 A zsibói csata után Erdélyben maradt kuruc haderő tagozódásáról igen fontos támaszpontot nyújt az a „Tabula", amely 1705. október 28-án felsorolja a csata előtt a Fejedelehi összpontosított ezredeit a magyar-egregyi táborban. Bár a tabula célja a Krucsay Márton főhadbiztos gondozása alá tartozó sereg ellátására hivatott megyék és községek, valamint az azokban működő hadbiztosok neveinek felsorolásán kívül a hús elosztás és szabályozásaa községek között, felemlíti abban névszerint az összes, a magyaregregyi táborban akkor jelenvolt ezredeket névszerint. Ez a haderő a sereg 26 Uo. 473. és 479. 1. 27 Országos Levéltár Missiles gyűjteményben Orosz Pál levelei 1706. jan. 6. és febr. 8-ról. Károlyi levelei ebből az időből a Károlyi Levéltárban Fase. 2/B és 3/C alatt. Orosz Pál leveleinek eredeti szövegrészeit alább, a zendülések ismertetésénél közlöm. 28 Thaly Kálmán: A gróf székesi Bercsényi család. Bpest, 1892. 111. k. 29 Des Alleurs jelentése a páxizsi Külügyi Levéltár Série Hongrie Tome 10. Folio 204.
