Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
A HUSZITIZMUS ÉS A MAGYAR NÉP 361 Csehországban Budai Bereck magister, aki 1415-ben a prágai egyetem rektora volt. Már egyetemi tanulmányai során huszita lett. 1408-ban Budai Bereck a prágai egyetem bölcsészeti karán lett baccalaureus. Innen a bécsi egyetemre ment tanulmányai folytatására, ahonnan őt is, Csanádi Györgyöt is 1411-ben kizárták és feljelentették a papoknak. E körülmények kétségtelenné teszik, hogy a bécsi egyetemen huszita tanokat terjesztettek, talán Prágai Jeromos mellett álltak ki. A prágai egyetem, mely ez években hallgatói eretneksége ellen más alkalommal is tiltakozott Bécsben, valószínűleg Budai Bereck és társa érdekében is szót emelt, így a következő évben Budai Bereck ismét beiratkozhatott Bécsben. De már 1414-ben Prágában tette le a magisteri vizsgát. Budai Bereck magyar létére a huszitizmus és a cseh nemzetiség jogainak tudatos harcosává lett. Fényesen tanúskodik erről 1415. július 8-i, Prágából a morva főkapitányhoz intézett levele. Ez panaszlevél az olomouci polgárok ellen egy volt prágai egyetemi hallgató megégetése miatt. Ez a tettük az olomouciakat „nyelvünk nyilvánvaló ellenségeinek" mutatja, és örök szégyenbélyeget rak ,,cseh és morva nemzetiségünkre (genfi nostrae) és az egész szláv nyelvre". Legyen a morva főkapitány „nemzetiségünknek (gentis nostrae) serény védelmezője". Lássa minden szülötte e földnek, gazdag és szegény azt a borzasztó szégyenbélyeget, melyet nemzetiségünk (gentis nostrae) ellenségei akartak az országra rakni. Nemzetiségünk ellenségei csalárdul, igaz bíró képét öltve ártatlanokat ítélnek el, s az eretnekség jegyével bélyegzik meg az élőket és az ivadékokat. Budai Berecknek ez a levele kettős jelentőségű. Mutatja egyfelől a huszitizmusnak azt a jellegét, hogy nemcsak a társadalmi, de a nemzetiségi sérelmek elleni harcra is képes volt mozgósítani, másfelől a nemességnél szélesebb körben kibontakozó magyar nemzetiségi öntudat negyedszázaddal utóbb fellángoló tüzének megjelöli ideológiai gyújtószikráját, a cseh huszitizmust. Ez utóbbi még látszólag sem ellentmondás. A huszitizmust eredetében, s később a forradalmi mozgalom balszárnyának gyakorlatában a népek, így a magyar nép iránti szolidaritás jellemezte. Budai Bereck még Hus János életében érett tudóssá és huszitává. Hus megnyilatkozásaiból közvetlenül is meríthetett haladó nézeteinek kialakulása során. Tudnia kellett Hus leveléről Ulászló lengyel királyhoz (1410 december), melyben örömét fejezte ki a német lovagrenden aratott lengyel győzelem miatt, de egyben intette is, kössön békét Zsigmonddal, hogy a keresztény vér további omlását meg lehessen akadályozni. Hus itt éppúgy szem előtt tartotta mind a lengyel, mind a magyar nép legjobb érdekeit, amint 1412-ben, midőn levelek útján óvta a lengyeleket és a magyarokat is, hogy a Nápolyi László elleni harcra hívó pápai indulgentiával ne éljenek. 1413-ban is Hus egyaránt érvelt a pápai mindenhatóság ellen Vencel és Zsigmond tróntól való megfosztásának egykori pápai kísérletével. Hus eme megnyilatkozásai éppúgy, mint a nyelvhasználatra vonatkozók is, közvetlenül hozzájárulhattak Budai Bereck és más magyar husziták haladó nézeteinek kibontakozásához.94 94 Budai Bereckre : Zsigmondkori Okit. II. 1408. dec. 25. előtt, Étienne Barta: L' Université Charles de Prague et la Hongrie 223. 1., Barta István: Középkorvégi szellemi művelődésünk. 109—111.1., J. Jirecek, i. m. ; levele a morva főkapitányhoz Palacki) : Doc. M. Jo. Hus 561—562. 1. Ezzel a huszita fogalomhasználattal szemben a „gens" korabeli magyar értelme „fajta, nép, nemzet", ami a kiváltságolt elemekre korlátozódott. Elekes Lajos : Hunyadi. Bpest, 1952. 107. 1. — Hus levele Ulászlóhoz Zsigmondkori
