Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
A KORMÁNY PARASZTPOLIT1KÁJA Ш9-ВЕХ 47 melletti népgyűlés után. — Minthogy az etárgybaniintézkedés a törvényhozás köréhez tartozik, úgy hiszem, mint érett gyümölcs, különben sem maradhatván fent sokáig, azon reményt fejezém ki. miként ennek megadása soká halasztatni nem fog s véleményem szerint' illy kisszerű kérdések megoldását a törvényhozásnak teljesíteni a népre jó hatású lenne.«159 Egy másik, június 1-én kelt jelentésében ugyancsak kitér az úrbéri viszonyok rendezetlenségéből származó bajokra. Ebben egy rés Л egy rendes zászlóalj felállítására kér engedélyt Kossuthtól a Dráván túl levő ellenség elleni sikeresebb védekezésre, és hogy »a volt jobbágyságnak elfajultabb s a szabadsági eszméket szándékosan elferdítő részének communismusi dühét sikeresen fékezni lehessen«, másrészt azonban komoly figyelmeztetést intéz a kormányhoz az úrbéri törvény sürgősségével kapcsolatban. A Drávántúlról átküldött bujtogató proklamációknak tulajdonítja, »hogy némely helységekben az urasági birtokokat kezdték elfoglalni, melyre nézve ezen camarillai cselszövényeket még csírájában kívánván elfojtani, egy pár helységet capacitatio útján, egyet pedig fegyveres erővel a kellő rendre s törvényes útra visszatérítettem«. Egyidejűleg azonban a nyugtalankodó nép érdekét sem téveszti ei szem elől. »Haigazságosak akarunk lenni — írja tovább —, meg kell vallani, hogy nincs az országban megye, ahol az aristocratia olly mértékben gyakorolta volna úrszéki gonoszságait, mint Somogyban. Innen van tehát, hogy a nép bujtogatások által, ha felette őrszemek nem állanak, könnyen tévútra vetemedik. A nép megnyugtatására tehát az úrbéri viszonyoknak törvényhozás általi kiegyenlítése fő tekintetet igényel.«160 De Noszlopy saját megnyilatkozásain kívül akadnak más bizonyítékok is arra, hogy ő a nép követeléseivel szemben nagyobb megértést tanúsított, mint azt a kormánypolitika és a birtokosok érdekei kívánatossá tették volna. Záborszky Imre képviselő pl. saját személyes tapasztalatai alapján egyebek mellett azt a vádat is emelte ellene Szemere miniszterelnöknél, hogy »a foglalásokra, durva kicsapongásokra hajlamot mutató, sőt tettel bizonyító néphatalomra« építi működését, s a »Dráva, Balaton és Sió mentében már a nép kicsapongásai, communisticus merényletei ellen kelle is erőt fordítani, jelesül Varjaskér helységbeliek ellen 24 honvéd küldetett«.161 A dunántúli kormánybiztosok tevékenységének bizalmas ellenőrzésére kiküldött Muyszer József somogyi képviselő pedig ugyancsak teljesen elmarasztaló jelentésében azt írja Noszlopyról, hogy »kormánykodása alatt az erőszakoskodás lábra kapott, a birtokos uraknak réteiket elfoglalták, leetették, földjeiket kimérették s több eféléket követtek el. Ezen kihágásoknak se elejét nem vette, se kellő szigorral nem járt el bennök, a panaszokat félvállról veszi s ez által .az anarchia elterjedt. Van helység, Kereki, hol a lakosság ön falubíráját fenyegette, miért nem hajtja marháját az uraság földjére.«162 Ezek mellett az ellenséges, de mégis tényeken és tapasztalatokon alapuló jelentések mellett már csak elfogultsága miatt érdemel említést Hunkár Antal veszprémi főispán véleménye ; ő ellenkezőleg olyan képet fest a zalai állapotokról Szemerének, hogy ott »az aristocratia úgy, mint a szegény nép akaratban és hazafiságban összeolvadott«, s a népnek csak egy panasza van : hogy nem az 1848-i törvények szerint, •15 9 ОН В 6791/1849. sz. 160 Ajún. 1-i, Kossuthhoz címzett , de a Belügyminisztériumnak átadott jelentést 1. Belügymin. országlászati oszt. 12. kútfő, 5. tétel. 161 Záborszkv jún. 1-én kelt jelentését 1. Belügymin. ein. 150/1849. sz. alatt. 162 A keltezetlen jelentést 1. uo. 343/1849. sz. alatt.
