Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331

A HUSZITIZMUS ÉS A MAGYAK NÉP 347 fordításon túl betoldotta, hogy a pénzt ne szeressék, mert csalárd. Az ilyen környezetben utóbb létrejött huszita bibliafordításban pedig nem véletlenül találkozunk a „kinessz" (= pénzt felhalmoz, halomra gyűjt) szó alkotásával.5

9 Az árutermelés kitermelt egy vékony jobbmódú réteget is a jobbágyság soraiból a XIV—XV. század során, de ezeket is sújtja a feudális anarchia. Jó példa erre egy ligeti (Valkó vm.) jobbágy, akitői — a nyilván eltúlzott kárbecslés szerint — 1000 forint értékű holmiját vitték el (1398). A tehetősebb, gazdagabb jobbágyokat fogják el és zsarolják váltságdíjért több Zala megyei birtokon is (1405). A gazdagabb parasztok kiemelkedő szerepével találkozunk a XIV. század végén. Baranya megyei erdőhasználati ügyekben. Gazdagabb parasztok szerepelnek e században a dunántúli szentgotthárdi apátság falvaiban is: De hogy ezzel mindenfelé együtt jár a szegényedő jobbágyréteg kiszélesedése, azt többek közt a gazdag —szegény megkülönböztetés számos együttes felbukkanása mutatja — épp a Délvidéken (Raccha szlavóniai birtokon 1403 ; Erdőd Duna menti mezővárosban 1403, utóbbi helyen universitas divitum et pauperum ; Révkanizsa "alsótiszai átkelőhelyen 1381). A szegénység jele, amit Bertrandon de la Broquière 1433-ban észrevett a Délvidéken : a nép kenyér helyett kevés lepényfélét eszik. A szegényedés végső stációját, a földdarab elvesztését mutató pusztásodás is erős volt a Délvidéken. A parasztok egy része kóborrá lett, akiket mint tolvajokat irtottak (pl. 1408-ban Zala megye közgyűlése 14 „vagabundus"-t proskribált).60 Az antifeudális mozgalmak feléledéséhez az alapot a Délvidék fentebb vázolt erős fejlődése, bonyolult és él. s osztályellentétei teremtették meg. Ezek hatásait pedig elmélyítette a patarénizmus megerősödése Hrvoja harcai nyomán, a századfordulón. Pápai oklevelek már 1376-ban úgy b szélnek a pécsi egyházmegye déli területeiről, mint ahol szkizmatikus >k és potarénok, szkizmatikusok és hitetlenek élnek. Ezért egyre erősí+ik a boszniai obszerváns ferencesek délvidéki hálózatát. De az 1400-as évek elején a magyar feudalizmusra jelentékeny csapásokat mért Hrvoja, Bosznia nagyvajdája és spliti (spalatoi) herceg. Zsigmonddal szembefordulva Nápolyi Lászlóhoz cs tlnkozott és annak általános helytartója lett a magyar—hermát—dalmát területek átmenetileg elfoglalt részein. Ez ideig Hrvoja patarén volt. Nevéhez fűződik a bosnyák nyelvű, glagolita írású vallásos irodalom bizonyos lendülete, ő fordíttatta le az evangéliumokat. Számára, mint sok bosnyák patarén feudális úrnak, a patarénizmus a magyar feudalizmus elleni védekezés id. ológiai 59

Vö. Vincze József: Szent Ferenc és társainak legendája. Szemelvények az Ehrenfeld-kódexböl. Bpest, 1907. 67. 1. ; Farkas M tria: Assisi Szent Ferenc az olasz irodalomban és a festészetben. Bpest, 1935. 22. 1. — „Kik ezüstöt kencseznek és aranyat" (Báruch könyve; Döbrentei Gábor: Régi magyar nyelvemlékek I. Buda, 1838. 83. I.) ; „Hamisságot és ragadozatot kencseznek ő házokban" (Amos 3. rész 10., uo. 175. 1.). Ragadozat = rablott, kizsarolt dolog. 60

Zsigmondkori Okit. I. 5451. sz., — Zsigmondkori Okit. II. 1405. márc. 26-i két oklevél. További Zala megyei eset jobbágvelfogatásra és váltságdíj szedésre Zsigmondkori Okit. II. 1405. júl. 4. és Zaia vm. Óklt. II.' 142. sz. — Zsigmondkori Okit. I. 4039. sz. — Kalász Elek : A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. Bpest, 1932. 154. 1. — Raccha: Zsigmondkori Okit. II. 1403. jan. 15. ; Erdőd : uo. II. 1403. Erdőd 1443-ban oppidum, Csánki Dezső, i. m. II. 282. 1. ; Révkanizsa: Dl. 6766, vö. 6770. Révkanizsa piaca Zsigmondkori Okit. II. 1407. iiil. 29. ; szegény jobbágyok (universi pauperes iobagiones) szerepelnek 1389-ben a Somogy megyei Barcson és Belcsőn is. A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 63. sz. — Hatvani Mihály : Brüsseli okmt. IV. k. 310. 1. — Pusztásodás a Délvidéken 1387 : Zsigmondkori Okit. i. 302. sz. ; 1391 : uo. I. 2092. sz., 1394 : uo I. 3541. sz.; 1395: uo. I. 4051. sz. ; 1396 : uo. I. 4318. sz. , 4348. sz. — Zala vm. Okit. II. 142. sz. 2 Századok