Századok – 1955

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon 34

70 PACH ZSIGMOND l'ÁL eljárásra Ο. L. Min. tan. jkv. 1867-47-2. 1867. aug. 26., 1867-51-3. 1867. szept. 30. 1867-57-1. 1867. okt, 18., 1867-62-7. 1867. nov. 10. ; 1869-2-2. 1869. jan. 8., 1869-13-2· 1869. márc. 7. ; Képviselőházi Napló 1867. okt. 21., 30. és nov. 18. Az 1869-dik év april 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója (Képviselőházi Napló) 1869. jún. 24. — A törvényhatóságok fellépésére s különösen a »hevesi ügyre« O. L. Min. tan.'jkv. 1867-24-II/2. 1867. máj. 12., 1867-25-II/3. 1867. máj. 14., 1867-29-3. 1867. jún. 13., 1867-32-5. 1867. jún. 17., 1867-35-1. 1867. júl. 1., 1867-36-1. 1867. júl. 4., 1867-38-2,3. 1867. júl. 9.. 1867-47-1. 4. 1867. aug. 26.. 1867-49-4. 1867. szept. 13-14., 1867-53-1. 1867. okt, 4., 1867-58-3.1867. okt, 18., 1867-60. 1867. nov. 4.- Minderre fontos még Kónyi, i. m. IV. 490-492., V. 132-138. és különösen V. 241 — 280. I. ; Kossuth Iratai VIII. 63. kk. 1. és Képviselőházi Napló. 1867. okt. 30—nov. 6. ; v. ö. Wertheimer, i. m. I. 393 — 394. 1. ; Ferenczi Zoltán : Deák élete. III. Bpest, 1904. 309 — 317. 1. A hon védegyletekre O.L.Min. tan. jkv. 1867-18-11/4. 1867.ápr.28., 1867-28-3. 1867. jún. 12., 1867-4.9-3, 1867. szept, 13-14., 1867-50-3.1867. szept, 28., 1867-58-2.1867. okt, 18.; 1. még A Hon. 1867. szept. 11., Kónyi, i.m. V.230.1. ; Lederer, i. m. I. 262 — 265.1. ;Kecske/»éí% JLwréZnaplója. Bpest, 1909. 239.1., Wertheimer, i.m. 1. 398 — 402.1.stb. — Ademokrata-körökreO.L.Min. tan. jkv. 1867-73-3. 1867. dec. 30., 1868-4-3. 1868. febr. 23., Magyar Újság 1868. jan. 3., febr. 4.. 16., 27. stb.; Kónyi, i. m. V. 347-351.1. (Horváth Boldizsár emlékirataialapján) ; Madarász József: Emlékirataim. Bpest, 1883. 379 —380.1. ; Ferenczi, i. m III. 333 — 335.1. stb. — Az 1868 tavaszi megélénkülést, a politikai helyzet kiéleződését a közölt adatokon kívül — melyekre nézve 1. 0. L. Min. tan. jkv. 1868-2-1. 1868. jan. 16., 1868-4-3,4. 1868. febr. 23,, Kossuth Iratai VIII. 149., 177., 192-193. 1. Wertheimer,i.m Λ. 398 — 402.1. — számos egyéb tény is igazolja. »Februárban, márciusban, áprilisban országszerte fölébredt a nemzetnek elaltatott lelkülete«— írja Madarász Emlékirataiban (380.1.) ; »minél jobbanfigyelem azt, atrii Magyarországon, Horvátországban, Triesztben ós Prágában történik, annál inkább kezdem azt hinni, hogy... nem egyszerűen az osztrák-magyar monarchia válságának, hanem inkább agóniájának a tanúi vagyunk« — jelenti-a bécsi orosz nagy követség tanácsosa 1868 nyarán Gorcsakov kiiliigyminiszternek. (Moszkva. ApxHB BHeui-HeíínojiHTJiKHPoccHH. KaHue.inpHH MMJL rofl 1868, íiejTü'Arsl50.Bécs, 1868. július 15/27.) A parasztság földosztó törekvéseire, az Asztalos János vezett e szervezkedésre, a félegyházi sortűzre és a demokrata körök betiltására a Nép Zászlója 1868. márc. 28, jún. 6, Magyar Újság 1868. márc. 15., ápr. 10., 12., 15., 18., 22—24. stb., Hazánk 1868. máj. 14., 15., 20., Pesti Napló 1868. ápr. 5., 15.,Szegedi Hiradó 1868. ápr. 12-i számait; Képviselőházi Napló 1868. jún. 30., júl. 1., Madarász, i. m. 379-381. 1., Kónyi·, i. m. V. 390 — 396. 1.. továbbá élesen Deák-párti álláspontról — Toldy István: Öt év története 1867 — 1872. Új kiadás. Bpest,, 1891. 66-86. 1. (Vö. Boross Mihály : Politikai kis káté. Székesfejérvár, 1868); s legújabban, rövid összefoglalást nyújtva, Parasztságunk a Habsburg-önkényuralom korszakában. (Szerk. S.Sándor Pál) Bpest, 1951. 294 — 302. 1. A középbirtokososztály politikai állásfoglalására vonatkozólag a polgári történetírásnak főként azt a hamisítását kell leleplezni, mintha a középbirtokososztályt — vagy annak jelentékeny részét — 1867 körül még forradalmiság, »forradalmi nizus« jellemezte volna, amint pl. Bekvics .állítja, Móricz Pált idézve : i. m. 671 — 672. 1. (Vö. Vécsey Tamás:' Emlékbeszéd borosjenői Tisza Kálmán tiszteleti és igazg. tagról. Bpest, 1905. 12. 1.; Gr atz, i. m. I. 28 — 29. 1. stb.) Ezzel a megalapozatlan állítással szemben— amely ugyancsak összefügg a dualizmus rendszerének egyoldalú, közjogira szűkített értelmezésével — rá kel! mutatni arra, hogy a középbirtokosok egy része már teljesen, formailag is elfogadta Bécs és a nagybirtok hegemóniáját ; másrészt arra; hogy az oppozícióban maradt középbirtokosok ellenzékisége nem a kiegyezés lényegét illette — »midőn a kiegyezésről általánosságban volt szó, a balközép túláradt a mérséklettől s lojalitástól« (Toldy, i. m. 76 — 77. 1.) —, hanem annak adott formájára korlátozódott, s ugyanakkor mindennél fontosabb volt számára a »társadalmi rend megóvása«, amit éppen a dualizmus rendszere biztosított. — A »közép« kiegyezési hajiaridóságáról szóló idézet Ludvigh Jánosnak . Kossuthhoz írt leveléből (Iratok. VI. 103. — 1866. ápr. 18.) ; hazatért emigránsoknak a Deák-párthoz csatlakozására Ί. pl .Toldy, i. m. 65. 1. ; »a 48-asok mi vagyunk« : Lederer, i. m. 1. 345. 1. ; a deákpárti »egyenlőségi körökre«!, pl. Beksics, i. m. 668. 1. Tiszára, Ghyczyre, a balközépi álláspontra a kiegyezést illetően 1. Kónyi, i. m. IV. 393 — 403. 1. ; Vécsey, i. m. 10. kk. 1, Toldy, i. m. 36-37. 1. ; A Hon 1867. jún. 26. (Az 186'7-ik évi képviselőház baloldalának programja). Tiszáék fellépésére a népmozgalmak ellen, a balközép szervezkedésére 1868 tavaszán s a »bihari pontokra« 1. A Hon 1867. febr. 13., Toldy, i. m. 75., 82.1. Hazánk 1868. márc. 4. és 20., 1868.ápr. 2., A Hon 1868.ápr. 2.Vo. Kónyi, i. m. V. 354—356. 1., Képviselőházi Napló 1869. jún. 2., Oláh Gyula: Az 1875-ik évi fúzió története. Bpest, 1908. 161 — 162. 1. és Méret Gyula : Magvar politikai pártprogrammok (1867-1914). Bpest, 1934. 242-245. 1.