Századok – 1955
Tanulmányok - G. Fazekas Erzsébet: Magyarország felszabadulása a népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése 334
MAGYARORSZÁG FELSZABADULÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSÉHEZ 345 szakítani Hitlernémetországgal, mely ugyanakkor katonai segítséget is ígért nekik a Vörös Hadsereg ellen — és saját népükkel szemben. Hitlernémetország katonai helyzetét 1944 februárjában, a még folyamatban levő első csapás idején, igen súlyossá tették a Közép-Ukrajna felszabadítására megindított második csapás hadműveletei. Az I., II. és III. ukrán front csapatai februárban, kombinált támadásuk első szakasza folyamán, hatalmas veszteségeket okoztak a németek »Déli Hadseregcsoportjának« és »A« hadseregcsoportjának, Nikopol és Krivoj-Rog, Korszuny-Sevcsenkovszkij, valamint Rovno és Luck körzetében. A megtisztított területről azután, március elején, az I., II. és III. ukrán front déli, délnyugati és nyugati irányban megindult hadműveletei hamarosan megmutatták, hogy a támadás, széles fronton, a Kárpátok előhegyei és a román határ felé bontakozik ki. Ez még sürgősebbé tette a német fasiszta vezető köröknek — amelyek nyilván tudtak a február közepén már megindult szovjet-finn fegyverszüneti tárgyalásokról —, hogy Magyarországot mind hátországként, mind hadműveleti területként, mindenáron biztosítsák maguknak. A németek már februárban egész sor előkészítő intézkedést tettek Magyarország megszállására. Ezt nehéz volt a magyar kormányköröknek észre nem venniök. Ha lett volna Horthy-Kállayékban tényleges szakítási szándék, megelőzhették volna a történteket. * A KMP Moszkvában székelő Külföldi Bizottsága, melynek Rákosi Mátyás elvtárs állott az élén, a Kossuth-rádió útján egész február és március hó folyamán a fenyegető német megszállásra hívta fel a figyelmet. Az Ukrajnában levő magyar csapatokhoz — a német »Déli Hadseregcsoport«-ban magyar hadosztályok harcoltak ebben az időben — egyik felhívást a másik után küldte a Kossuth-rádió : jöjjenek haza, mert meg kell védeni a magyar határokat — nem a felszabadító orosz hadak ellen, hanem a németek visszaözönlő, vert seregeinek betörésével szemben. A Kossuth-rádió február 19-én igen világosan rámutatott arra, hogy a németek »az elszakadni készülő csatlósokat ígéretekkel és fenyegetésekkel igyekeznek továbbra is magukhoz láncolni«. Az a tény pl., hogy Lorenz SS főcsoportvezető a »Volksbund« évi közgyűlésére Budapestre érkezett, kétségkívül a fenyegetések közé tartozik. — További figyelmeztetett arra is, hogy Magyarországon 100 000 Volksbundista lépett már be az SS csapatok kötelékébe. A Kossuth-rádió heteken keresztül magyarázta az összefüggést a »Volksbund« és a nyilasok mozgolódásai, az ujabb SS-sorozások és Lorenz pesti útja között. Ugyanakkor egyik felhívás a másikat követte a német megszállás veszélyével szemben és a békéért való tömegharc megszervezéséért. Egyben figyelmeztette az ellenzéki pártokat, hagyják abba a várakozást és annak magyaráz -gatását a kormányterror elleni védekezés címén. És dobják el a kormány suttogó propagandájához fűzött illúziókat is. Különösen pedig ne ugorjanak be annak, hogy Horthy-Kállayék a »nemzeti egység« jelszavával léptek fel. »A nemzeti egység megteremtése, a demokratikus ellenzék a függetlenségi front legpozitívabb országmentő gondolata és törekvése ... A reakció álprofétái most ezt a fegyvert akarják kiütni az ellenzék kezéből. Ók is nemzeti egységet prédikálnak, hogy az ellenzék egységtörekvéseit a reakció szekerébe fogják. Ezek a próbálkozások sajnos nem is maradtak eredménytelenek.«16 16 Kossuth-rádió, 1944. febr. 28. »Nemzeti egység és az ellenzék«. 2 Századok
