Századok – 1954
Közlemények - Biró Jenő: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság hadtörténetéhez 335
ADALÉKOK A MAGTAB TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HADTÖRTÉNETÉHEZ 341 Az ütőképes magyar Vörös Hadseregre valóban égető szükség volt, mert egyre sűrűsödtek a megbízható hírek, hogy az antant a Magyar Tanácsköztársaság ellen intervencióra készül, célul tűzte ki annak megsemmisítését . Először azonban diplomáciai úton mesterkedett. A magyar proletárdiktatúra kikiáltásától és az orosz-magyar szövetségtől megrettent »négy nagy«, a négy nagyhatalom, Anglia, az Északamerikai Egyesült Államok, Franciaország és Olaszország kormányfője április elején elküldték megbízottjukat, Smuts angol tábornagyot Budapestre. Jellemző, hogy amíg Károlyi polgári koalíciós kormányával jóformán szóba sem álltak, csak egy alárendelt katonai személy -lyel küldözgették Budapestre parancsaikat, most ilyen magasrangú angol tábornokot bíztak meg azzal, hogy nyomást gyakoroljon a Forradalmi Kormányzótanácsra . Smuts tábornagy látszólag enyhébb feltételeket terjesztett a Forradalmi Kormányzótanács elé, mint amilyeneket a március 20-án átadott Vyx-jegyzék tartalmazott. Az a mesterkedés azonban, hogy Magyarországot Oroszországtól elszigeteljék, Smuts tábornok javaslataiból rögtön kiütközött. Ezenkívül a javaslat fő célja az volt, hogy a románokat harc nélkül Erdély határáig elősegítsék és a semleges öv is bizonyosan a románoké lett volna. A Forradalmi Kormányzótanács azonban átlátott a cselszövésen s. a Smuts tábornagy által közölt feltételeket nem fogadta el. A tábornagy rövidesen doigavégezetlenül vissza is tért Párizsba. Viszont az elutasítás következményével számolni kellett. Nem fért kétség ahhoz, hogy az antant rövidesen cselekedni fog, ehhez meg is volt az ereje. A Délvidéken felvonult francia sereg, a burzsoá román, szerb és csehszlovák csapatok több, mint háromszoros túlerőben voltak a Tanácsköztársaság erejével szemben, s ezek közül a legtávolabbiak is legfeljebb egy heti menettávolságra Budapesttől. A proletárdiktatúrának kemény küzdelemre kellett készülődnie. II Smuts tábornagy jelentéstétele alapján a »négy nagy« hosszas megfontolás után, tíz nap múlva megbízta Romániát, hogy fegyverrel foglalja el a kérdéses területet. Ebben az időben Magyarországon a román hadsereg hadrendje a következő volt.6 Egyéb, eléggé megbízható források szerint a románoknak a támadáshoz a 6., 7. és 2. vadász hadosztály, továbbá a 2. lovas hadosztály állt rendelkezésre. A 8. és 16. hadosztály Erdélyben még szervezés alatt volt. Főparancsnok Márdárescu tábornok, vezérkari főnöke Panaitescu tábornok. Főhadiszállás Nagyszebenben. A haderő 3 csoportból állott. ^ Északi csoport (a 8. hadosztály) Olteanu tábornok parancsnoksága alatt a felső Tisza völgyében Máramarossziget környékén le egész Nagybányáig. Középső csoport a 6., 7. és mögötte a 16. hadosztály és a 2. lovas hadosztály nagyjában Zilah—Bánffyhunyad—Kolozsvár és Dés körzetben. Déli csoport a 2. vadász hadosztály a Fehér Körös és Maros völgyében Körösbánya—Nagyhalmágy—Déva körzetben. e Bujac: Campagnes roumaines d'avril et de juillet 1919. contre les bolchevik» hongrois. La France militaire, 1929. jul. 11. sz., szept. 17. sz. 7 Századuk