Századok – 1954
Közlemények - Biró Jenő: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság hadtörténetéhez 335
338 j(ÍRÓ JENŐ A kormány a Vyx-féle jegyzékre vonatkozólag a hadügyi államtitkár. Stromfeld Aurél vezérkari ezredes katonai szakvéleményét kérte ki. Ez a vélemény úgy hangzott, hogy az antant falánk imperializmusa az országot a belgrádi fegyverszüneti egyezménnyel rútul becsapta, mert á csábító wilsoni elveket, közte a népek önrendelkezési jogát sutba dobta, s nem marad más hátra, mint a fegyverekhez fellebbezni és kelet felé, az orosz forradalomhoz orientálódni. A jegyzék követeléseit tehát el kell utasítani. Távbeszélőn megkérdezték a román erőkkel szemben álló székely hadosztály parancsnokát is, aki röviddel ezután már a románokkal és franciákkal paktált, ő is ellenezte a követelések teljesítését, sőt azt is hozzáfűzte, hogy csapatai helyüket harc nélkül parancs ellenére sem fogják elhagyni. A tömegek nyomása, a március 23-ára a kommunista vezérek kiszabadítása céljából meghirdetett népgyűlés s az elfogadhatatlannak nyilvánított antant-jegyzék megrendítette a burzsoá kormány helyzetét. A minisztertanács azt a határozatot hozta, hogy lemond s átadja a hatalmat egy tisztán szociáldemokratákból álló kormánynak. A szociáldemokrata párt vezetősége azonban látta a fenyegető csődöt, amelynek felidézésében tevékeny része volt, tudta, hogy a dolgozók és a fegyveres alakulatok többsége már a kommunisták mögött sorakozott fel, s ha a kormány nem mond le, szocialista forradalom tesz pontot a Károlyikormány dicstelen működésére. Ezért, hogy hatalmon maradhassanak s a proletariátus uralmát belülről, a vezető pozíciókból gyengítsék, egyezségre léptek a Kommunista Párttal. Öt tagból álló bizottságot küldöttek ki a-gyűjtőfogházban letartóztatásban levő kommunista vezetőkhöz, akikkel rövidesen megegyeztek az úgynevezett »egységokmányban«. Eszerint a két párt egyesül, felveszi a »Magyarországi Szocialista Párt« nevet, kikiáltja a proletárdiktatúrát, megalapítja a munkás-, paraszt- és katonatanácsok hatalmát, erős proletárhadsereget szervez, szövetséget köt az orosz szovjetkormánnyal, az antantjegyzéket pedig elutasítja. Erős hadseregre azért volt szükség, mert semmi kétség nem lehetett aziránt, hogy az antant fegyverrel^ igyekszik érvényt szerezni akaratának, ami a háború továbbfolytatását, imperialista beavatkozást jelent a magyar nép ellen. A kommunisták végzetes hibát követtek el, amikor a szociáldemokrata párt megtisztítása nélkül az egyesítésbe beleegyeztek. Lehetetlen volt rövid idő alatt a tömegeket kommunistává átnevelni s egységes, kemény kommunista pártot szervezni. Bennmaradtak a pártban és a kormányban a megalkuvók, az opportunisták, a karrieristák, sőt a kormányban többségben voltak a szociáldemokraták. Nem lehetett szó tehát marxi-lenini elvi alapokon nyugvó egységről, s ez rövidesen kezdte éreztetni hatását. Mi történt, hogyan alakult a helyzet ezek alatt a hónapok alatt a környező szomszéd államokban ? Szerbia a világháború kezdete óta az antant oldalán harcolt és óriási vérveszteséget szenvedett. A belgrádi fegyverszünet biztosította számára a Délvidéket, ide számítva a baranyai háromszöget is Péccsel. A megszállást rövidesen be is fejezte. De egyes területek, főképpen Trieszt és Fiume birtoka miatt viszálya támadt Olaszországgal, azonkívül Ausztriával is. Románia csak 1916 nyarán avatkozott be a világháborúba a központi hatalmak ellen, de leverték. Hadserege, akárcsak a szerbeké, gyenge volt,
