Századok – 1954
Tanulmányok - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványa 285
300 ESZE TAMÁS Párizsba küldött memorandumára,4 5 s ebben is csak egyetlen mondatra, de ez a mondat nagyfontosságú. Károlyi műveiben az egykori ellenfél oldaláról szemlélhetjük az eseményeket. Nagyon jelentős forrás a szabadságharc kezdetéről összeállított iratgyűjteménye, a Memorialed s benne különösen a 26 pontba foglalt tájékoztatás a népi kurucság mozgalmáról, amely részben a dolhai ütközetben elfogott kurucok vallomására támaszkodik. Jóval értékesebb, mint önéletírása,47 mert ebben az események rendje néhol megzavarodik, de azért ez is alapvető, nélkülözhetetlen forrásunk. Tanulmányozásuk közben elcsodálkozhatunk azon, hogy az ellenfél voltaképpen milyen keveset tudott meg az eseményekről. E két nagy forrás-csoport mellett vannak a Rákóczi-szabadságharc idejéből értékes, a korábbi eseményekre visszatekintő egyes adataink. Az események időrendjének tisztázásához nem nyújtanak segítséget, de tartalmukra és lefolyásukra nézve nélkülözhetetlenek. Próbáljuk meg kiküszöbölni a felsorolt források ellentmondásait az események időrendjére nézve, s tisztázzuk közben azt a nyitvalevő kérdést is, hogy hány követséget küldtek a szegénylegények Rákóczihoz? A fejedelem mind a két művében csak két követséget említ, Károlyi mind a két helyen hármat. A legkorábbi adatot Károlyi említi a Memoriale-hsai : »Mint most a parasztok vallomásából kitűnik, húsvét előtt gyűlést tartottak az erdőségben és az ország helyzetéről tanácskoztak.« A húsvét ünnepe 1703-ban április 8-ra esett. Az említett összejövetelt a szegénylegények ennél jóval korábban tartották, mert Rákóczi a Bonachoz küldött memorandumában március 17-én máiezeket írja : «Külön küldött által értesíttettünk, hogy ötezerhétszáz ember esküdött össze nemzetünk és ő Felsége javára irányzott törekvéseink készséges támogatására.« A Mémoires is azt mondja, hogy »ez év koratavaszán« küldöttek hozzá először követeket Magyarországról. Károlyi azonban az első követséget április elejére teszi : »mense Aprili — húsvét előtt«. A Conjessiones is Károlyi adatait erősíti : »1703. év április hava volt folyamatban, amikor is néhanapján tett vadászatomból hazatérve, jelentették nekem, hogy két paraszt jött Magyarországból, akik a városban házról-házra járva, utánam kérdezősködnek.« A szegénylegények második követsége a Memoriale szerint »húsvét ünnepe körül« ment ki Rákóczihoz, aki e követséggel küldötte be Magyarországra Barwinszkyt, »hogy bizonyságot szerezzen a tiszántúli nép hajlandóságáról és titkos megmozdulásairól«. »Ez az ember két hónap alatt járta be birtokaim javarészét és a tiszántúli vidéket« — írja a Mémoires-ban a feje-15 1703. március 17-én.: Thaly: Bercsényi család. П. köt. 467. 1. 48 A gr. Károlyi-nemzetség levéltárában levő eredeti példányt Walther Imre adta ki »lehetőleg hű magyar fordításban«: Károlyi Sándor emlékiratai a Rákóczi-háború kezdetéről. (Századok, VIH/1874. 312-330., 396 —413.1.) — Forrásértékére nézve 1.tanulmányunk 33. jegyzetét, ahol a Kis Albert múltjára vonatkozó adatokat közvetlen forrásokkal vetettük össze. 47 Pontos címe: Magam életének s az alatt történt állapotoknak emlékezetes folyási. Szalay László adta ki Károlyi szűkszavú, de — különösen az események időrendjére nézve — igen hasznos naptári bejegyzéseivel : Gróf Károlyi Sándor önéletírása és naplójegyzetei. Első rész. Pest, 1865. (Magyar Történelmi Emlékek, IV.) Szalay kiadása azonban csonka, mert a kézirat Károlyi-levéltárban levő példánya is az, hiányzik belőle az 1698. év végétől az 1703. november 15-ig terjedő rósz. Ezt Pásztor Lajos találta meg és adta ki : Károlyi Sándor Önéletrajzának ismeretlen részlete. 1697—1703. (Magyar Könyvszemle, LXIX/1945. 99-121. 1,)
