Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
702 FARKAS LAJOS—RA DÔ GÉZA A fegyvergyártás ügyének országos előrehaladásáról a Kossuthhoz intézett december 9-iki Rombauer-féle szakvélemény ad hű képet. Ebben vannak röviden összefoglalva a leghitelesebb adatok a szabadságharc gazdasági erőfeszítéseinek legdöntőbb fejezetéről. Legfontosabb ténymegállapításai a következők : Puskacsövekben a pesti hengergyárban végzett hengerezés tökéletesen fedezi a szükségletet. Ha úgy adódnék, Ózdon is megindítható a' csövek hengerezése. Az acélból készülő puskavesszőkre tett megrendelés egy részét Rhonicz már leszállította. Acéldöfőszuronyokat Diósgyőr készít, onnan »rövid időn belül naponként 200 darab kikerül. A fegyvergyár tökéletes működéséhez még 300 darab elkészítése iránt pedig részint a rhoniczi, részint a ^neczenzéfi üzemekkel köttetett szerződés.« A puskaszerszám-részek kikovácsolása a pesti gyárban már annyira előrehaladt, hogy egyedül képes a szükségletet ellátni. — A golyók öntését Chisnavoda vasgyárában és a rimabreznói vasolvasztóban kezdték meg, a többi kincstári vasgyárnál pedig minden intézkedés megtörtént golyók öntése iránt. — Lőcsén folyamatban van a fegyvergyár felszerelése, Kassán és Besztercebányán pedig már működnek a gyárak.78 Kossuth forradalmi erélye tehát nem maradt hatástalan, a fegyvergyártás fejlődésben volt és már nem látszott üres ígéretnek, hogy az év végére elérhető a napi 500 új és teljesen felszerelt puska. Ha számbavesszük az akkori nehézségeket és körülményeket, több mint száz esztendő multán is a legnagyobb elismerés és tisztelet hangján kell szólanunk az akkori ipari proletáriátus munkahőstetteiről, hiszen hetek alatt kellett ezer baj, hiány, szabotázs közepette fegyvert adniok a minden sarkán lángragyujtott ország honvédőinek a kezébe. •__' * A szabadságharc kezdetén ágyúban éppen olyan nyomasztó volt a hiány, mint puskában, a feladatok tehát e téren is sürgetőkké váltak. Az ország területén található csekélyszámú, régi fajtájú, igen kis tűzerőt képviselő ágyúk helyett újabb és gyorsabban mozgatható ágyúütegekre lett volna szükség. Öntésükre és felszerelésükre Lukács Dénes, a kitűnő és lelkes tüzértiszt kapott megbízást. Nagy érdeme van abban, hogy a pesti ágyúöntőgyár berendezési munkálatai már novemberben annyira előrehaladtak, hogy a gyártás megindulhatott. Kossuth azonban az ágyúelőállításban is országos hálózat kiépítésére törekedett, hogy a hadsereg ellátását lehetőleg függetlenítse a harctéri fejlemények esetlegességeitől. November 21-énelrendelte, hogy a kincstári bányák, kohók és hámorok »ágyúöntő műhelyeket állítsanak fel, még pedig ollyakát, a hol nem csak vas, de érczágyúk is öntethessenek«.7 ' Ugyanaznap a baranyai főispánt is utasította : »Kérem magát a pécsi vasgyárral érintkezésbe tenni s positions álgyúk, hegyi haubitzok és álgyúgolyók öntése iránt alkut kötni.«80 Harmadik rendelkezése Irányi Dániel eperjesi kormánybiztoshoz szólt : ». . .csak hadd öntsék azokat a vasálgyúkat mentől nagyobb számmal.«8 1 November 23-án Máriássy szepesi alispánt sürgette : 78 OHB 4986/1848. " OHB 3342/1848. 80 OHB 3342/1848. " OHB 3566/1848.
