Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
718 FARKAS LAJOS — RADÓ GÉZA talan végrehajtását szigorúan ellenőrizte. A parancsok tetejébe írt »rögtön«, »azonnal«, »múlhatatlan« szavakat nála betűszerinti értelmükben kellett teljesíteni. Mindenkitől 24 órán belül, s nem egyszer még »aznap« követelt jelentést a megtett intézkedésekről. Pá'atlan cselekvőereje és erélye nyomán váltak valóra a hadiipar megteremtésére vonatkozó célkitűzései, amelyeket már pénzügyminiszter korában körvonalazott, sőt egyes részleteiben ki is dolgozott.64 Tervei szerint a pesti fegyvergyár, mint legfontosabb hadiüzem, nagyteljesitőképességű fegyve műhellyé fejlődnék, mely a Felsőmagyarországon, fő!eg Rhoniczon (:Rohoncon:). Besztercebányán, Breznóbányán, Kassán, Mecenzéfen és Krómpachon meginduló fegyvergyártással, a felsőmagyaroiszági bányákkal, hutákkal, hámorokkal, öntődékkel és hengerdékkel, valamint a többi kisebb-nagyobb pesti üzemmel együtt, mint egységes fegyvergyártási hálózat fedezné az ország egész fegyverszükségletét. A ránk maradt iratokból, Kossuth intézkedéseit nyomon követve, feltárul előttünk az ipari fejlődés kezdetén álló ország gigászi erőfeszítése, hogy rövid idő alatt behozza az elmulasztottakat.'Látjuk a munka lázában égő ipari munkásokat, a bányászokat, a kohászokat, a fegyverkovácsokat, a lakatosokat, köszörűsöket, a kisebb-nagyobb üzemeket, amelyeket a kossuthi szervező erő jólműködő ipari egységgé fogott • össze. A pesti fegyvergyár valósággal szívügye volt. Már pénzügyminisztersége első hónapjaiban odaadással, szeretettel és türelemmel foglalkozott a vállalattal. A hatalom birtokában még bőkezűbben sietett az üzem segítségére-. A vezetésbe és ellenőrzésbe nem egyszer közvetlenül is beavatkozott. Napjában néha többször is jelentést tétetett magának a munka menetéről. Mélységesen elkeserítette, hogy az eredmények messze elmaradtak a gyár »szakértő« igazgatóinak ígéreteitől és a szerződésileg vállalt kötelezettségektől. Október 25-én ezt írta a gyár ellenőrzésére küldött kormánybiztosnak : »A fegyvergyár munkássága napról-napra sürgetőbbé válik. Kövessen el mindent a gyár legnagyobb erőveli munkálkodásának minél előbb való megindítására. E czélra minden összeget utalványozhat.«65 November 3-án a »fegyvergyár mielőbbi munkásságba tételére« ennél is döntőbb fontosságú lépésre határozta el magát. Meghagyta a kormánybiztosnak, hogy a szakmunkások biztosításával egyidejűleg hol és milyen módon gondoskodjék a fegyverek hiányzó részeinek beszerzéséről, amelyek előállítására a fegyvergyár még nem volt berendezve: »A sárkányfejek készítésére kössenek alkut vagy rendeljék meg requisitió útján a helybeli polgár Werheimnél, kinek minden készületei hozzá meg vannak. 40.000 szurony szállítására állapodjanak meg Tischler Gedeon és Társa meczenzéfi gyárnokokkal.« Végül »rendeljék meg a pénzügyminisztérium útján, miszerint a rhoniczi álladalmi vasgyár a puskavesszőket rögtön a lehető legnagyobb számban készítse s részenként küldje ide.« 66 És hogy utasításainak a feltűnő lassúsággal dolgozó pénzügyminiszteri bányászati osztály felé is kellő nyomatékot adjon (később még szó lesz a pénzügyminisztérium élére került osztrák Duschek Ferencről, a »nagy szakember«-ről, a szabadságharc legkártékonyabb gazdasági szabotőrjéről), jelentést kért Trangous Lajos osztályvezetőtől, »történt-e már valami annak érdekében, hogy a rhoniczi vasgyárat fegyvergyárrá alakítsák át és mi az oka annak, hogy a gyár nem 64 OHB 2450/1848. 66 OHB 1680/1848. 66 OHB 2173/1848.
