Századok – 1952
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A besztercebányai bányászfelkelés (1525–1526) 364
380 HECKEN AST GUSZTÁV vallási meggyőződését gazdasági követeléseikkel. Nemcsak az világos ezekből ,a bányászlevelekből, hogy a sztrájkoló és felkelő bányamunkások a reformáció hívei voltak, hanem az is, hogy vallási meggyőződésüknek komoly szerepe volt mozgalmukban. A szeptemberi felkelés befejezéséről hallgatnak a források. így nem tudjuk megállapítani, értek-e el valami eredményt a szövetségbe tömörült bányászok. Szeptember végén a király megbízásából Dóczy Ferenc, barsi ispán, majd októberben Bornemissza Péter királyi tanácsos, kamaragróf kereste fel a bányavárosokat. Útjuk céljáról megbízólevelük nem tudósít ; nem lehetetlen, hogy feladataik közé tartózott a bányász mozgalom elnyomása is.8 4 A szeptemberi felkeléssel ért véget a bányászmozgalom első szakasza. Eredményre vezető sztrájkok, sikeres felkelések s a sikerek elérése után a feudális hatóságok beavatkozása, a mozgalom visszaszorítása jellemzik ezt a szakaszt. A harcok kezdetén az egyes bányavárosok munkásnépe még egymagában áll szemben az állami és városi hatóságokkal, így a májusi sztrájkharcot Besztercebánya munkássága titkos szövetségben tömörülve egyedül harcolja végig. A hónapokig elhúzódó bérharcok során létrejön a harci szervezet magasabb formája, s a szeptemberi küzdelmeket már a három bányaváros szövetségben tömörült bányamunkásai, szénégetői és olvasztárai vívják meg. A forradalmi mozgalom kezdeményezői és vezetői a vájárok, gócpontjai a Fugger-vállalkozás központja, Besztercebánya és Úrvölgy, valamint a Selmecbánya melletti^ Hodrus, amelynek egész lakossága évtizedek óta küzd a selmeci patríciusok fennhatósága ellen. A mozgalomnak már ebben àz első periódusában értékes adatok szólnak a reformáció érvényesüléséről a bányamunkásság körében. * A szeptemberi felkelés után hónapokig nem került sor újabb megmozdulásokra. December elején a hodrusi bányászok gyűlést tartottak s követelték, hogy jó pénzben fizessék őket. A kamaragrófok eç alkalomból adott utasítása a Selmecbányái városi tanács számára pontosan mutatja az erőviszonyok változását a szeptemberi napok óta. Szó sincs most engedékenységről ; a kamaragrófok maguk biztatják a polgárokat a bányászok megkárosítására : Ha a polgárok egymásközt egy régi dénárért három újat adnak is, munkásaiknak egy régi dénárért csak két új dénárral fizessenek. És semmiképpen ne merészeljenek régi jó pénzben fizetni a bányászoknak, mert ha ezt teszik, mint lázítókat fogják őket megbüntetni.8 5 A besztercebányai munkások számára ezek a hónapok az erőgyűjtés hónapjai voltak. Sikerült elérniök azt, hogy szervezetüknek, a »Krisztus szentséges teste« társulatnak az alapszabályait II. Lajos király 1525 november 1-én megerősítette. Ezen a királyi megerősítésén, amely úgylátszik a bányászok érdekeinek megfelelő volt, semmit nem változtatott Besztercebánya városának a nádor előtt 1525 december 1-én benyújtott tiltakozása.86 December 29-én a besztercebányai munkások a körmöcbányaiak kérésére levélben fordultak az esztergomi érsekhez a két bebörtönzött körmöcbányai 84 OL. Dl. 24.193, 24.194, 47.625. 85 OL. Selmecbánya lt. II. 953. 86 Jurkovich i. m. 105 és 379. 1. \
