Századok – 1952
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A besztercebányai bányászfelkelés (1525–1526) 364
Л BESZTERCEBÁNYAI BÁNYÁSZ TELKE LÉS 377 rákosi országgyűlés szétoszlása után a köznemesek kezdtek összegyülekezni a hatvani országgyűlésbe, bár a király az ezen való megjelenést megtiltotta. Szükségesnek látszott ilyen körülmények között a kormányon levő főúri csoport megmentése érdekében bizonyos áldozatokat hozni. És ha már a hatalmon levők egy részének feláldozásáról volt szó, akkor kívánatos volt a királyi kincstár számára minél előnyösebb kibontakozást keresni a kormányválságból. Ezért június 21-én a pénzverés körüli visszaélések miatt letartóztatták a Fuggerek budai tisztjeit és Thurzó Elek főkincstartót és parancsot adtak a királyi udvarmesternek, hogy foglalja le a Fuggerek bányáit.6 6 A Fuggerek rabló pénzügyi műveletein felháborodott néptömeg ugyanekkor Budán és állítólag Besztercebányán is megtámadta és kifosztotta a Fuggerek házait.67 Korlátkövi Péter királyi udvarmester június 23-án érkezett Besztercebányára és másnapra megbeszélésre hívta össze Besztercebánya, Selmecbánya és Körmöcbánya városok megbízottait és a Fuggerek képviselőit.6 8 A király nevében minden ellenszolgáltatás nélkül átvette a bányákat felszerelésükkel és a hozzájuk tartozó feldolgozó üzemekkel együtt ; a Fuggerek egyik budai alkalmazottja, Turnschwamb János azonban gyorsfutárral értesítette Ploss Jánost a Fuggerek ellen készülő intézkedésekről, így a bányavárosokban levő mozgatható értékeket még Korlátkövi megérkezése előtt Krakkóba vitték.69 A Fuggerek elleni akciótól megélhetését féltő bányarríunkásság újabb felkelését Besztercebányán Korlátkövi Péter a királyi hatalom erejével letörte: letartóztatta és börtönbe vetette a munkások vezetőit.7 0 Ugyanezen a napon Dóczy János kincstárnok a király megbízásából Selmec- és Körmöcbányán igyekezett leszerelni a bányászmozgalmat. Hogy a felkelő munkások erejét megtörje, egyetértésben Behem Bernát kamaragróffal, a mozgalom egységét bontotta meg. Teljesítette a körmöci pénzverők követelését, ismét életbeléptette régi munkadíjukat, és ezzel leválasztotta őket a felkelő bányászok táboráról.7 1 A királyi udvarmester és a kincstárnok beavatkozása megfosztotta a mozgalmat vezetőitől és megbontotta a bérharcot folytató különböző foglalkozású munkások egységfrontját. A bányászmozgalom egy hónapos sikeres akciói után elszenvedte első vereségét, lendülete rövid időre megtört. A kormány bukását a Thurzó—Fugger társaság feláldozásával sem lehetett elkerülni. A király jobbnak látta, ha maga is megjelenik a hatvani országgyűlésen, amelynek a megtartását nemrég még szigorúan megtiltotta. Az itt összegyűlt fegyveres köznemesi tömeg lemondásra kényszerítette az ország főtisztviselőit, elsősorban Báthory István nádort, és helyette a köznemesi párt egyik vezérét, Werbőczy Istvánt választotta meg nádorrá. Hivatkozva azokra a hatalmas károkra; amelyeket a Thurzó—Fugger társaság számos visszaélése az országnak okozott, az országgyűlés nemcsak az eddigi királyi intézkedéseket hagyta jóvá, hanem a Fuggereket az országból is 66 Mon. Vat. II. sor. I. köt. 225. 1. A Fuggerok elleni fellépés rendkívül kínosan érintette a pápai nunciust, mert a budai Fugger-liázban talált kincsek lefoglalásánál kitűnt, hogy a pápa őszentsége is belekeveredett a Fuggerek kétes tisztaságú pénzügyi műveleteibe. 67 Strieder, Jakob Fugger . . . 127. 1. 68 OL. Dl. 47. 616. e9 Engel, J. Chr. : Geschichte des Ungrischen Reichs und seiner Nebenländer. I.-Bd. Halle, 1797. 202. 1. TM Molnár Erik i. m. 181. 1, 71 Péch i. m. I. köt. 115. 1.
