Századok – 1952
Tanulmányok - Elekes Lajos: A délkeleteurópai népek összefogása a török hódítók ellen Hunyadi háborúiban 93
104 ELEKES LAJOS veszteséget okozott az ellenségnek, mint amekkorát az az ütközetben szenvedett.1 8 A lakosság támogatása tehát már most, a hadjárat első szakaszán fegyveres tettekben nyilvánult meg. Ez bizonyítja Hunyadi várakozásának indokoltságát ; bizonyítja egyben azt is, mennyire helyesen járt el a csapásirány megválasztásánál, amikor ragaszkodott ahhoz, hogy a hadsereg egyenes irányban törjön előre a Balkán szíve felé, ne távolodjék el természetes szövetségeseitől, a török iga lerázását türelmetlenül váró népektől, mint ezt a király környezetében levő bárók és a pápa követe óhajtották. Ezek ugyanis a hadviselés feudális módszereinek megfelelően azt vallották, hogy a seregnek a havasalföldi síkságon, majd nagy kerülővel az Alduna lapályain s a Fekete-tenger partvidékén kell foívonuínia, mert »lovas hadnak a síkság való, a hegyeket kerülni kell«.19 A feudális uraknak sehogysem tetszett Hunyadi hadviselése : a gyorsaság, mellyel hadművéleteit lebonyolította, a fölényes ügyesség, mellyel a terep nehézségeit leküzdötte. Azt meg éppenséggel nem értették, mi köze a felvonulás irányának a töröktől leigázott népek szabadulásvágyához. De Hunyadi annál inkább tudta ezt ; az események őt igazolták. A töröktől megtisztított területek lakossága lelkesen üdvözölte Hunyadi seregeit. Egy november 8-án Bjelapalanka táján írt levelében a vezér örömmel emelte ki, hogy serege »ép és lelkes« és napról-napra nő : igen sok bolgár, bosnyák, albán, szerb jön hozzájuk ajándékokicai s a nép mindenfelé örül jövetelükön. Friss élelemmel várják a hadakat, mindent könnyű beszerezniük, úgyhogy a szekereken magukkal szállított készletekhez addig hozzá sem kellett nyulniuk.20 Biztató hírek érkeztek máshonnan is. Röviddel Brankovics csatlakozása után Boszniából jött egy hat-hétszáz főnyi lovascsapat Cohacz (= Kovacevic) Péter vajda vezetésével. Híre járt, hogy az albánok is szándékoznak erősítéseket küldeni. A győzelmek megingatták a török uralom előző szilárdságát, mely pusztán a fegyverek erején nyugodott. A félszigeten fellángoltak az elfojtott szabadságmozgalmak ; az uralkodóosztályok addig ingadozó elemei is kezdtek szembefordulni a törökökkel. A király táborában úgy értesültek, hogy Albániában Arnith vezér — a Szkander fellépése előtt szétforgácsolt ellenállás egyik legsikeresebb vezetője — megtámadta a törököket s naponta megujuló harcokban több helységet visszavett tőlük. Dragas, a bizánci császár rokona Moreában gyűjtött hadat, »látván, hogy a barbár ellenség hatalma elenyészőben van s mindenfelől hadat indítanak, a magyarok pedig máris sikerrel hadakoznak ellenük«. Harcra készülődtek a szultánnal hűbéres viszonyban álló görög és albán részfejedelmek is. Az ilyen és ehhez hasonló hírek fokozták Hunyadi bizakodását, seregének harckészségét. Ennek eredménye volt, hogy a királyi haditanácsban keresztülvitték a hadjárat folytatását, szemben az urakkal, kik a közelgő téltől s a terep nehézségeitől megrémülve, már ekkor a hazatérés mellett foglaltak állást. A győzelmek s a balkáni felkelések nyomán bizakodó hangulat támadt ; a király környezeté-18 Jorga: Notes et extraits. III. 107—110. о. Aeneas legfontosabb levelei : Fontes Rerum Austriacarum. II/61. 281—282., 562—579. o. Az események további, döntő fontosságú forrásai Hunyadi levelei, Katona i. m. XIII. 251. o., Hurmuzaki: Documente. XV/1. 29., 30—31. o. és Ulászló egy beszámolója, Muratori: Scriptores. XVIII. 674. o. 19 Kitűnik ez Cezarini levelezéséből, Fontes Rerum Austriacarum.II/62. 96—96. o., valamint a következő évi hadjárat eseményeiből, amikor a sereg a követ terveinek megfelelő irányban vonult fel és elszakadt bázisától. 20 Katona i. m. XIII. 253—254. G.
