Századok – 1951

SZEMLE - Karcov; V. G.: A történelemtanítás módszertana az alsó osztályokban (ism. Batár Attila) 572

\ KARCOT: A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS MÓDSZERTANA AZ ALSÓ OSZTÁLYOKBAN (Budapest, Közoktatásügyi Kiadó, 1951. 240 I.) Karcov könyvének lefordítása megmutatja a magyar pedagógusoknak, hogy a Szovjetunióban milyen széles, gazdag tapasztalat alapján, milyen részleteiben is kidolgozott, tudományos módszerrel oktatják a történelmet. Bár a könyv az alsó osztályokban, különösen a IV. osztályban folyó történelemoktatás feladatáról, módszeréről ír, ez a könyv például és ösztönzésül kell, hogy szolgáljon imdnden általános és középiskolás pedagógus számára. Kétségtelen, hogy felsőbb osztályokban más fogalmakat, más módszerrel kell tanítani, de feltétlenül elő fogja segíteni szempontjaival, gazdag módszertani tapasztalataival az ezekben az osztályokban tanító pedagógusok munkáját is. A bevezetésben Karcov kifejti, mi a történelemtanítás feladata: „A történelemnek, mint iskolai tantárgynak, az a célja, hogy a tanulók iészére a történelmi ismereteknek a megkívánt legkisebb mennyiségét nyújtsa, hogy kifejlessze bennük a marxista-leninista világnézetet, amely nélkül nem tudnak eligazodni a történelmi eseményekben. A történelem tanítói fejtsék ki a tanulóknak és vezessék rá őket a történelem marxista értelmezésére, hogy kifejlődjék bennük az állampolgári, hazafias érzés, a haza iránti forró szeretet." Majd meghatározza, hogy az alsó osztályokban: ,,Az első alapvető feladat a patriotizmusnak, a szovjethaza és a nép iránti határtalan szeretetnek és a haza felett érzett büszkeség érzésének nevelése. A haza £S a nép ellenségeivel, az összes elnyomókkal és hódítókkal szembeni gyűlöletre, valamint Lenin-Sztálin ügye iránti odaadásra való nevelés. E feladat tudatának át kell hatnia a tanítás egész menetét, annak minden szakaszát, minden tanórát és az órákon felmerülő minden témát " A hazaszeretetre való nevelés azonban csak a konkrét történelmi eseményekkel kapcsolatban történhet. ,,Tehát a patriotizmusnak az eszméje és a kommunista nevelés nem valami járuléka a történelemtanításnak, hanem szervesen egybeolvad vele, megfelelő irányt ad és színt ad minden órának és fejezetnek." Nem általános frázisokra van szükség, hanem arra, hogy konkrét történelmi tények tanításán és azok helyes értékelésén keresztül neveljük a tanulókat. Történelemtudományt kell tanítani az általános és a középiskolákban. Karcov idézi a Szovjetunió Népbiztosi Tanácsának és a SzK(b)P Központi Bizottságának 1934 május 16-i határozatát: „Annak, hogy a tanulók a történelem anyagát alaposan elsajátítsák, döntő feltétele, hogy a tanítók ügyeljenek a történeti időrendre, a történeti események előadásánál feltétlenül véssék a tanulók emlékezetébe a fontos adatokat, a jelentős történeti személyek szerepét és az évszámokat." Mindezeknek a fent kifejtett céloknak a megvalósításához szükséges tisztázni, milyen feladatok hárulnak a tanulóra a IV. osztályban, ahol a Szovjetunió történetét tanulják, Karcov ki is jelöli ezeket a főeszméket és főfogalmakat. így: a patriotizmus fogalma, a munka és a tulajdon, a dolgozó és a nem dolgozó ember fogalma, az osztályharc, a hazáért vívott harc eszméje és az ezzel kapcsolatos fogalmak, az államegység, a Szovjetunió népeinek egysége az ellenséggel vívott harcban, a Szovjetunió története mint a világtörténelem stb. Nézzük meg ezek közül a hazáért vívott harc, a patriotizmus eszméjét. Karcov leszögezi, hogy a hazaszeretetre való buzdítás és nevelés a történelemtanítás főfeladata. Vezéreszméje pedig: „Mindent a nép munkája teremtett, mindent a nép harca