Századok – 1944
Beszámolók - ELEKES LAJOS: A románok történeti „élettere” 79
A ROMÄNOK „TÖRTÉNETI ÉLETTERE" 85 Történelmi szemszögből vizsgálván a táj hatásait a román élet alakulására, Uiurescu különösen kiemeli, hogy a román terület két viiag nataran feküdt, bizonyos tekintetben átmenetet alkotott a kettő között. Vanaorló nepek hauiusvenye volt, állandó nyugialansag, bizonyia.ansag színtere. Ebből következik, hogy a rtmansag, an.elynek napról-napra megujuló harcot keilett vívnia puszta létenek biztosítására, nem luüott íelenielkedni az euróxjai kultúrfejlcdés nagy magaslataira. rnábavaló lett volna nagyot akarni, messzire tervezni, amikor bármely napon bekövetkezhetett a vég. Innen maradt a román társaualom szellemében máig valami különös, pillanatra beállított, felszínes es könnyelmű vonás, ösztönös idegenscg mindentől, ami hosszabb számítást, előre megfontolt, előkészített cselekvést igényeme. Készletekre térve, a tájnak három elemét említi, mint döntő tényezőt a történeti fejlődésben: a Dunát, a Kárpátokat és az erdőt. Az „átmeneti" jelleg mellett elsősorban ezek szabták meg a ron.án élet alakulását. Az erdő hajdan a rtmánlakta terület túlnyomó részét elborította s veszedelem idején kitűnő menedéket nyújtott; a nép gyakran folyamodott ehhez, ha külső vagy belső ellenség pusztította földjét, annyira, hogy szólás is támadt róla: „a román az erdő édestestvére". A Duna Giurescu szerint nen.zeti folyam, minthogy mindkét oldalán, legalábbis a torkolat táján románok élnek, s ezzel kezükben tartják Európa egyik legrégibb és legfontosabb közlekedési vonalának nyitját, ami számottevően megnöveli jelentőségüket a földrész gazdasígi és politikai életében. A Dunavonal mindenkor fontos szerepet játszott a román nép történetében, annyira, hogy annak egyikmásik korszaka, például a XV. vagy a XIX. század teljességgel a dunai kérdés jegyében zajlott le. A Kárpátok vonala talán még r'ontosabb, minthogy a hegyvidék a román nép központja, kristályosodási magja, a román élet tengelye. Mint a dákokról mondták, a románok is „inl.aerent montibus". begyei ben élvén, nem riadtak vissza a közlekedési nehézségektől, s így a Kárpátck, amelyelmek mindkét oldalán megtelepedtek, nem emeltek közéjük válaszfalat. Sőt éppen ellenkezcleg, a hegylánc ,.a román nép polarizáló eleme", s ennek köszönhető, hogy na az egységes román élettájat egységesen román nép lakja a Kárpátok innenső és túlsó felén egyaránt. Giurescu elképzelésében tehát a Kárpátok előnyösen hatottak a román fejlődésre. Ezt a tételt azonban a román tudós maga cáfolja meg, fejtegetéseinek következő részében öntudatlan naívsággal magyarázván, hogy a Kárpátok, bármennyire hasznosak jelenlegi állapotukban, rón án szempontból jobban is elhelyezkedhettek volna. Ha ugyanis nem a román népterület közepén, hanem szélén húzódnának végig s a helyett, hogy kettévágják, körülölelnék azt, akkor bizonyára más irányt vett volna a politikai fejlődés is, a románság könynyebben egyesülhetett volna, nem kellett volna évszázadokig három különböző állam kereteiben, széttördelve élnie. A Kárpátok szétszakították a románságot, erős politikai határvonalat alkotván, amelynek belső oldalán Magyarország, illetőleg Erdély, külső karimáján pedig a két vajdaság egymástól idegenül, külön egységként fejlődött. Szerzőnk előadása, mint a következőkl en részletesebben is látni fogjuk, számos olyan elemet tartalmaz, amely nem állja ki a tudományos kritika választóvizét, s a józan meggondolásnak, sőt nemritkán a puszta tényeknek világosságában gyökeresen helytelennek
