Századok – 1944
Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419
421> LOVAS REZSŐ Lassota a felsoroltakkal (egy-két kivétellel) mind tárgyalt Kolozsváron, ahová Benkner már nem ment el, valószínűleg a fejedelemtől való félelmében. A szászok esténként lopóztak Lassota szállására. Kiöntötték neki keserveiket: a „Vajda" egyre több terhet ró rájuk, sem régi szabadságaikat, sem a választási feltételeket nem tartja meg, számuk megfogyatkozott, a magyarok ki akarják irtani őket, hogy azután jól megépített városaikba beülhessenek. Mint keresztények és németek Isten után a császárban bíznak, kérik, hogy segítse meg őket. Ha a császári sereg ismét Erdélybe jönne, ne csak német helyőrségeket helyezzenek a szász városokba, hanem német telepeseket is hozzanak. Kérték, hogy fizesse meg a császár azt a 25.000 forintot, amit (1611-ben) Forgách Zsigmondnak kölcsön adtak. Ebből az összegből hadianyagot szereznének be és így akár egy évig is tartani tudnák magukat a magyarok és a törökök ellen. Erdély császári megszállása esetére kérték szabad vallásgyakorlatuk biztosítását. Szívesen fogadnák, ha Habsburg főherceget, vagy német urat állítana Mátyás Erdély élére; a szabad fejedelemválasztást károsnak tartják, mert a választott fejedelmek kizsákmányolják az országot. A magyarok uralma már annyira tűrhetetlen számukra, hogy ha sürgős segítséget nem kapnak, félő, hogy elkeseredésükben török uralom alá adják magukat. Szkender temesvári basa úgyis hajlandó segíteni őket abban, hogy adófizetés fejében a szultán közvetlen alattvalói legyenek, függetlenek a „vajdá"-tól és a magyaroktól. A szászok felhívták Lassota figyelmét Kendy Istvánra, aki vállalkoznék Bethlen eltávolítására, továbbá azokra a hajdutisztekre, akik megnyerhetők volnának. Bethlen Lassotáék eredménytelen követjárása után sem akarta megszakítani a tárgyalásokat és a Bécsben tartózkodó Sarmasági mellé az otthon maradt Kassai és Benkner helyett két új követet nevezett ki, a szászok közül Weyrauch Dávidot. A követekkel mindegyik nemzet feliratot küldött Mátyásnak. A szászok felterjesztésükben megható hangon kérték a királyt, hogy őrizze meg a számukra aranynál is értékesebb békét és adja vissza az Erdélytől elvett várakat.70 Való állásfoglalásukat azonban nem ez, hanem titkos felterjesztésük mutatta.7 1 Ebben panaszkodtak a magyarokra, törökökre és az új ,,vajdá"-ra. Bethlenre különösen sok valótlan vádat szórtak: ígéreteit nem tartja meg, a szász papok jövedelmeit elveszi, igazságtalan adókat vet ki a szászokra, mellőzi őket, a tanácsból és a követségekből kizárja és üldözi azokat, akik a király hívei. Aggódnak, hogy a törökös Bethlen Gábor miatt az egész kereszténység ügye veszedelemben forog. Hogy ezt megelőzhessék, felajánlják a németeknek városaikat, csak a vallás szabad gyakorlatát kötik ki. Ez a megszállás TM E. O. E. VI. 501—502. 1. 71 E. O. E. VI. 502—505. 1.
