Századok – 1943
Ismertetések - Papp László: Kiskunhalas népi jogélete. Ism.: Bónis György 522
4Sfi ISMERTETÉSEK nyelv magyar elemeinek művelődéstörténeti jelentőségéről. Ezúttal nem elégedett meg a románföldi szláv oklevelekben előforduló magyar kölcsönszavak elemzésével (vö. Ung. Jahrbücher, VIII—IX), hanem egyrészről e legrégibb hatást széles délkeleteurópai körképbe állította, másrészt pedig a középkor óta előforduló s ma is többnyire köznyelvi magyar elemekre mintegy reáépítette a magyar jövevényszavak második hullámát: az igen jelentős protestánskori magyar hatást, s végül áttekintését az újabb népnyelv magyar elemeinek tárgykörök szerint való csoportosításával jól tagolt, latin világosságérzékkel felépített triptychonná egészítette ki. A lovagvilág, valamint a középkori városi és kereskedelmi élet kifejezéseitől így jutunk el, egyre tágul óbb körökben, a mai román népélet legkülönbözőbb területeihez: a földmívelés, gazdálkodás, lótartás terminológiájában éppen úgy számos magyar elemet találunk, mint a népi viselet, a parasztház s az egyes mesterségek fogalomkörében. A tanulmány szövegét kísérő jegyzetanyag igen gazdag, s különös érdeme, hogy figyelemmel kíséri a magyar hatásnak a Kárpátokon túli sorsát is. E rövid ízelítő után még jobban várjuk T. évek óta készülő, nagy összefoglaló monográfiáját a román nyelv magyar elemeiről. tu LÁSZLÓ PAPP LÁSZLÓ: KISKUNHALAS NÉPI JOGÉLETE. Budapest 1941, Orsz. Táj- és Népkutató Intézet. 72 1. 8° (A magyar táj- és népismeret könyvtára 2.) P. könyve első eredménye annak a mozgalomnak, amely 1939 óta Tagányi Károly eszméinek megvalósítására törekszik. „A hazai élő jogszokások gyűjtéséről" szóló tanulmány (1919) nemcsak jogfejlődésünk ködös kezdeteit világosította meg páratlan értékű összehasonlító anyag segítségével, hanem a jogtörténet íratlan forrására, a népi hagyományra is irányította a figyelmet. Az ,,élő" anyagot mégis csak húsz évvel a programm elhangzása után kezdte gyűjteni a boldogult Györffy István körül alakult kis közösség. P. az úttörők között volt, számos cikkben körvonalozta a mozgalom célkitűzését és ő alkotta meg az első monográfiát is. Egy harmincezer lakosú parasztvárosban kb. harminc adatszolgáltatót kérdezett ki, s felvilágosításaik alapján rekonstruálta a népi jogélet rendszerét. E rendszerben elsősorban a magánjog különböző ágai kapnak helyet (családi és öröklési jog, dologi és kötelmi jog), de szerepel a büntetőjog is, melynek szabályai már inkább a társadalmi felfogás körébe vágnak. A célkitűzés és vele az érdeklődés köre is lényegesen tágult Tagányi óta. Nemcsak az íratlan törvénynek, a jogszokásnak feldolgozására, nem is csak a hagyományban gyökerező jogi műveltség feltárására törekszik a szerző, hanem a népi közösségnek és az állami jogrendszernek egymáshoz való viszonyát is megvizsgálja. Ezzel a gyakorlati jogéletnek ós a jogfejlesztésnek is értékes segítséget nyújt. A jogi hagyományok feltárásának történeti jelentőségét talán nem szükséges bővebben fejtegetnünk. A néprajz tudománya ma mái1 túljutott a természettudományos módszereken és munkamódja mindinkább történetivé válik (Viski). így a jogi néprajz is, melynek a hagyományok felkutatása a szellemi része, értékes segítője a jogtörté, netnek. Örömmel látjuk P. dolgozatában is az erős történeti érdeklődést, melyet egyébként az 1745-i redempcióra szívesen hivatkozó kunsági nép tárgyalásánál nem is nélkülözhetne. Az egyes jogintézmények, jogi hagyományok mai állapotát ismertetve rendszerint kitér az előzményekre, s a tanácsi jegyzőkönyvek alapján nem egy.
