Századok – 1941
Értekezések - FÜGEDI ERIK: A Felvidék településtörténetének újabb német irodalma 405
A FELVIDÉK TELEPÜLÉSÉNEK I'.IABB IRODALMA 419 pontosan ismerjük Fekete Nagy munkájából. Tudjuk, hogy eleinte a gyepűrendszer, később pedig a várrendszer volt a lényege.1 Már pedig német telepek alakultak ki előbb is, mint ez a rendszerváltozás bekövetkezett volna. Ez már magában is cáfolja Weinelt nézetét. Ha mégis igaznak tekintenők, hogy a németek a védelemmel kapcsolatban kerültek az országnak erre a részére, akkor településüket kellene későbbi időpontra tenni, mert a tatárjárás előtt nem volt szükség éppen a Szepességre olyan nagy súlyt helyezni. Ez a felfogás onnan származik, hogy a szepesi németség települését igyekeztek — már régebben is — az erdélyi szászok bejövetelével kapcsolatba hozni.2 Az erdélyi szászok esetében pedig könnyű volt az ország gazdasági erejét és terjeszkedését a határvédelemmel összetéveszteni, mert akkortájt és azon a vidéken a német lovagrend valóban katonai céllal kapott területeket. Messze vezetne most ennek a kérdésnek vizsgálata, és így csak annyit állapíthatunk meg, hogy a szepesi zipserek nem a határ védelmére jöttek az országba, de ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy később részt vettek a határvédelemben, és hogy igenis a magyar, ill. lengyel település függvényeiként kerültek mai helyükre. Addig ugyanis, amíg a gyepűrendszer el nem tűnt, amíg ezek az államok terjeszkedni nem akartak, addig nem kerültek idegen fajtájúak a határ közelébe. Csak amikor a lengyel és a magyar király felismerte a Szepesség fontos stratégiai helyzetét és elhatározták, hogy birodalmukat erre a területre kiterjesztik, volt szükség emberekre, akiket odatelepíthetnek. Ez a pillanat volt a német település kezdete. Mert egész Közép- és Kelet-Európában a középkor folyamán nem a tér szűke volt a probléma, hanem az emberhiány. A másik sokat hangoztatott vád a magyar településtörténeti irodalommal szemben, hogy a német települést lassú beszivárgásnak tünteti fel, nem pedig — amint az szerintük történt — egyszerre való betelepülésnek.3 Csak annyit felelhetünk: Fekete Nagy könyvében minden egyes adat a feltüntetett helyen megtalálható. Ha ezeket áttanulmányozzák, maguk is rájönnek, hogy állításuk tarthatatlan és félreértésen alapul. Amit Fekete Nagy vázol, az nem „beszivárgás", hanem egy elkülönülő népi elem fejlődése. Ha Besztercebánya, Körmöcbánya, Bártfa stb. kaphatott a középkor folyamán a német területekről utánpótlást, akkor a Szepesség sem lehetett kivétel. A zipserek települését nem lehet úgy elképzelni, mint a XVIII. századi német kolonizációt, amely tervszerűen és egyszerre történt, hanem csak mint állandó utánpótlással és természetes szaporodással történő organikus fejlődést. * Befejezésül figyeljük meg Weinelt eljárását a helynevek vizsgálatával kapcsolatban. Első példánk Besztercebánya vidékéről szól: „Besztercebánya kifejezetten bányatelepülés volt, amely 1 Fekete Nagv Α., i. m. 241. 1. 2 Fekete Nagy Α., i. m. 39—40. 1. 3 Weinelt: das Stadtbuch von Zipser Nendorf. 4. 1. 27S
