Századok – 1940

Szemle - Rezessy Zoltán: A Harmadik Birodalom politikai és társadalmi rajza. Ism.: ifj. Tóth András 248

248 SZEMLE magasabb vezetéssel foglalkoznak. E felfogás bizonyos szempontból kétségtelenül indokolt. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy nemcsak a hadászatnak, sztratégiának, de a harcászatnak, taktikának is megvan a maga története s ez utóbbi elsősorban a kisebb kötelékek, az egyes csapattestek fegyvertényeiben tükröződik vissza. Az ily természetű feldolgozások (ezred-, vagy dandár-történetek) létjogosultsága tehát — ha azok megfelelő színvonalon készültek —szűkebb tárgykörük ellenére sem vitatható ; annál kevésbbé, minthogy éppen e munkák örökítik meg azokat a színeket és vonásokat, melyekből a háborúnak a résztvevők előtt kibontakozott közvetlen képe összetevődött s ezek érzékeltetik az egyes embert, az egyedi sorsokat a milliók gigászi küzdelmében. Az itt ismertetett mű — a m. kir. 37. honvéd tüzérdandár egyik ezredének története — a színvonalra vonatkozó, érintett kívánalmakat teljes mértékben kielégíti. Az ezred teljesítményeinek lelkiismeretes összeállítása, az anyag gondos feldolgozása, világos, arányos csoportosítása s nem utolsó sorban a könyv csinos, ízléses kiállítása a munkát a hasonló tárgyú háborús monográfiák legjobbjai közé emeli. Mint az ügyes térképvázlatokkal kísért szövegből megtudjuk, a 4-es (nyitrai) honvédtüzérek a mozgósításkor az északi hadszíntérre kerültek. Résztvettek 1914 őszének mozgóharcaiban, a Kárpátok védelmében, a gorlicei áttörést követő oroszlengyelországi előnyomulásban, a wolhyniai állás-háborúban, majd az oláhok elleni hadműveletekben, hogy végül (az 1918 tavaszán történt átszervezéskor 37. ezredszámot nyerve) a Piave mellé, az olasz frontra is elkerüljenek, ahonnan az összeomlás után fegyelmezett, zárt kötelékekben indultak haza a betört csehek elleni további harcokra. Az ezrednek e néhány szóban vázolt történetét az illető hadszíntér általános helyzetére tett — szintén gondos szerzői munkára valló — utalások egészítik ki. Varga Endre. Rezessy Zoltán : A harmadik birodalom politikai és társadalmi rajza. Budapest ó.n. Fővárosi könyvkiadó. 8° 176 1. — R. németországi (lipcsei) ösztöndíjas évének tapasztalatait tárja a közönség elé. A harmadik birodalomban tiszta fejjel, gondolkodva szétnéző magyar ember megnyilatkozása a könyv s ezért megengedhetőnek, sőt szükségesnek tartjuk benne a magyar és német társadalmi és politikai fejlődés különbségéről elmélkedő részeket. R. hol ösztönösen érzi, hol tudatosan látja : mi a maradandó Európa számára a mai német átalakulásból s mi tűnik majd el belőle évek multával, a politikai élet kiábrándító díszlet-raktárában. Ezért szentel részletes fejezeteket az új német társadalom lényegének (a szociálisan gondolkodó embernek) és külső megjelenési formáinak (KdF, DAF, Schönheit der Arbeit, Hilfswerk Mutter und Kind), s ezért emeli ki az alkalomszerűen intézkedő német politikai rendszer egyes elméleteinek pillanatnyi preponderanciáját, majd gyors elejtését. A német átlagember lelkének alapos ismeretéről tesz tanúságot, amikor hangsúlyozza, hogy köz- és magánérdek viszonyának a mai Németországban látható alakulása „a német szellemben gyökerezik." E német szellem mai habitusának előkészítését mutatja be könyvének a nemzeti szocializmus történetével foglalkozó első részében. Majd rátér a vezéri elvnek az államrendszerben és az adminisztrációban való megnyilatkozására és a nemzeti szocializmus alapvető politikai elveire (fajelmélet, fajvédelem, fajhygiene, zsidókérdés, külföldi németség). Kár, hogy a fajelmélet kérdésének nem szentelt több helyet s így nem igyekezett elkerülni a „homo unius libri" látszatát. A harmadik rész a nemzeti