Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[127] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 számára a budai fő fizető hivatalnál kiutalt 100.000 forintot visszarendelte a központi pénztárba, „mert kétséget nem szenved, hogy az osztrák pénzügyminiszternek a pesti dohánybeváltó hivatalt pénzzel ellátni könnyű szerrel módjában van". A külső sópénztári hivataloknál a beváltásra kiutalt összegeket érintetlenül hagyta azzal, hogy ezeket a törvényszabta 3 millió rovására fogja Íratni.1

Ugyanakkor kérte, hogy a dohánykezelőség a termelőknek adott ígéretét tartsa meg, „különben csak megerősödnék azon máris szerfelett elterjedt vélemény, mintha az Ausztriai Minisztérium a Magyar Kormány állását barátságos támogatás helyett inkább csak nehezíteni akarná". Intézkedését a termelők ügyében a szerint fogja meghozni, „amint az Ausztriai Minisztérium részérő] vagy akadékoskodást és méltatlan szemrehányást, vagy pedig amit óhajtok, s viszonozhatni is örvendenék, szövetségi állásunkhoz mért gyengédséget, s barátságos indulatot tapasztalandok".2 A budai fő fizető hivatal útján a es. kir. államadóssági pénztár költségeire átutalt közel 100.000 forintból 10.000-et a közös költségekre, a fennmaradó részt pedig előjegyzés ellenében utólagos elszámolásra rendelte.3 Április elején a pesti arany- és ezüstbeváltó hivatal a bécsi fő pénzverő hivatal részére nem egészen 10.000 forint értékű nemesfémet vásárolt. Ezt az összeget a bécsi hatóság fizette ki, de a magyar pénzügyminiszter rendeletére a fémeket a körmöci pénzverőbe szállították, holott annak jogos tulajdonosa a császári főpénzverő volt. Pedig az aranykivitelt ekkor még semmi törvényes rendelkezés nem til« totta.4

Kossuth szerint nem volt joga a bécsi pénzverő hivatalnak beváltás céljára a pesti beváltét (április elején !) igénybevenni, mert az egyedül csak a magyar pénzügyi kormányzat érdekében működhetik, ellenben méltányosnak találta, hogy a Bécsbe szállított mosott aranyért kifizetett i összeget, továbbá a magyar bányatermékekért már befolyt és beveendő pénzeket a magyar kincstár javára írják és leszámításba, vegyék.5 Június első hetében az osztrák kincstár 1000 q besztercebányai rézlemezt akart vásárolni. A magyar i pénzügyminiszter a kért mennyiséget Besztercebányáról ' 1 Ezzel nagyon megnehezítette a dohánytermelök helyzetét, kiket amúgy is súlyosan érintett a dohánvbeváltási határidő leszállí-1 tása. (KM. 1848 : 420.) 2 U. o. Kossuth sajátkezű levele 1848. május 15.-ről. 3 KM. 1848 : 1559. 4 PM. ein. 1848 : 604. — A beváltási összeget, 9491 forintot, osztrák bankjegyekben megtérítették. (U. o. 210.) 6 KM. ein. 1848 : 16., 104.