Századok – 1935

Értekezések - NÉMETHY GYULA: A székelyek eredetének kérdése 129

A SZÉKELYEK EREDETÉNEK KÉRDÉSE. ^ 1 35 teszi a székelyeket, Kézai nem határozza meg eredeti lakóhelyüket, a Képes Krónika egyenesen Erdélybe teszi a Csiglamezőt ; b) a nyelv egyezését önmagában többféleképen lehet magyarázni ; c) előbb ismerünk ugyan székelyeket Magyarországon, mint Erdélyben, de ez nem sokat mond, mert oly időre vonatkozik, mely az eredet, a kialakulás kérdésénél számbavehető időponttól már igen messze van. E kiinduláspont azonban nem annyira fontos, mint a bizonyítás következő mozzanatai. Thúry bizonyításának első lényeges pontja az, hogy a Székelyföld helynevei feltűnő egyezéseket mutatnak bizonyos magyarországi vidékek helyneveivel : ,,í)3 székelyföldi név 194-szer fordul elő Magyarország területén, mégpedig a Dunántúl, Pozsony és Nyitra megyék idefoglalásával, 126-szor, a Tiszántúl (Szamos, Maros, Tisza és Erdély közén) 68-szor, olyformán, hogy a székelyes helynevek amott Zala (21), Veszprém (16), Baranya (14) és Vas (12) megyékben, emitt pedig Bihar (16), Szatmár (13), Szilágy (11) és Arad (10) megyékben találhatók a legnagyobb számmal."1 A második lényeges pontja Thúry bizonyításának az, hogy Magyarország azon helyein, hol ,,a legnagyobb számmal" találhatók a székelyes helynevek, tehát a Dunántúl bizonyos részein, továbbá a Szamos, Maros, Tisza és Erdély közén, a honfoglalás korában avarok laktak, s ezzel már az eredménynél is vagyunk : a székelyek tehát avar eredetűek.2 A székelyföldi és magyarországi névegyezések a székely kérdés szempontjából valóban nem közömbösek ; ilyen egyezések, mint Pozsony, Zobor, M oson, Ráb(a) mindenesetre sokat mondanak. Azt sem lehet állítani, hogj' Thúry önkényesen állította volna össze a helyneveket. Bizonyítása még sem fogadható el, mert ilyen helynévegyezéseket ott is találunk, ahol előfordulásukat különös ethnikai kapcsolat nem indokolja. így Heves megyében Csánkinál találunk Abád, Al si, Bö, Dorog, Erk, Györk, К eve, Kömlő, Kürt, Laak, Мак, Ors, Pás, Tar(csa), Tárkány, Bene, Pata nevű községeket, melyek éppúgy megvannak Komárom megyében is. Ha az ember előveszi az összes székely község-, folyó-, hegy- és dűlőneveket — amint Thúry nagyjában teszi — kétségtelen, hogy Magyarország bármely megyéjében talál ezekkel azonos neveket, de ezekre az egyezésekre történeti következtetéseket építeni nem lehet. A székelyföldi és magyarországi helvnév-1 Erd. M. XV., 157—58. 1. 2 Erd. M. XV., 200. skk. 1.