Századok – 1934
Szemle - Kreševljaković; Hamdija: Dževdet pašina pisma o Bosni iz 1864 godine. Ism.: Bajza József 122
122 SZEMLE. könyvének hibái is vannak, de hiszen ez történeti munkáknál elkerülhetetlen. A munkásság iránti előszeretete pl. néha pathetikus megjegyzésekre kényszeríti. Ez nem módszerbeli hiba, csupán temperamentum kérdése. B. francia ember. A legnagyobb francia történetírók sem tudták magukat bizonyos szubjektivizmustól függetleníteni. Nem tudta B. távoltartani magát a francia történetíróknak attól a másik hibájától sem, hogy mindig csak a francia életet nézi és nincs tekintettel a Franciaország körül rajzódó más nemzetek fejlődésére. Egy szóval sem említi pl. a Poroszországban felvetődő, az étatizmust érintő hasonló gondolatokat. Pedig a gazdasági eszmék története hasonlófokú kultúrállamokban megegyező vágányokon halad és haladt a XVII. században is. (V. ö. pl. Targas : Die Entwicklung der Nationalökonomie im alten Polen. 1925.) B. elismerésre méltó munkát nyújtott a közigazgatás fejlődésére, a szellemi élet megszervezésére, a gazdasági életfolyamat hullánzására és a társadalmi mozgalmakra vonatkozólag egyaránt. Komoróczy György (Krakó). Kresevljakovic, Hamdija: Dzevdet pagina pisma о Bosni iz 1864 godille. Sarajevo, 1932. 8° 39 1. A bosnyák történelem fáradhatatlan kutatója, K. ezzel a Novi Behar c. szarajevói muzulmán folyóiratból különnyomatként kiadott füzetével Bosznia török korszakának utolsó idejére nézve nagyon érdekes adalékokkal gazdagította a horvát történetírást. A janicsárok feloszlatása (1826) után Törökország bevezette a nizamot, a sorkatonaságot. Bosznia a szultáni rendeleteknek véres lázadásokkal ellenállt. 1861-ben került Bosznia élére Topal Osman pasa, az utolsó nagy török helytartó, akinek előkészítése után Abdul Aziz szultán Fuad nagyvezir előterjesztésére Dzevdet pasát küldte Boszniába a nizam bevezetésére. Dzevdet pasa (1822—1895) a XIX. század egyik legkiválóbb török államférfia és írója volt. Ismételten miniszter, a török közoktatásügy reformátora, a polgári törvénykönyv megalkotója, jelentékeny történetíró, nyelvtudós, akit török nyelvtana miatt a török nyelv atyjának neveznek. Dzevdet 1863 nyarától 1864 őszéig tartózkodott Boszniában és feladatát, sikerrel oldotta meg. Boszniából Fuad pasának és más barátainak leveleket írt, melyeket két kis török könyvben közzé is tettek. Innen fordított le öt levelet horvátra K., bevezetést és jegyzeteket írva hozzájuk. Dzevdet pasa kiküldetése idején is kevesen tudtak Boszniában törökül, úgy hogy a pasa beszédeit mindig tolmácsolni kellett, ma még kevesebben bírják a török nyelvet, így e kiadás nélkül a levelek hozzáférhetetlenek maradtak volna. Dzevdet pasa érdeklődéssel vizsgálgatta a bosnyák viszonyokat és róluk irodalmilag is értékes levelekben számolt be. A bosnyákok iránt nagy rokonszenvet érez és folytonosan kiemeli becsületességüket. Első levelében beszámol az ciéikovanjc-rő], a bosnyák muzulmán legény udvarlásáról. Az udvarlás néha évekig tart, de ha a fiatalok csak egy ujjal is megérintették egymást, azonnal házasságot kötnek. Második levelében leírja a bosnyák kereskedelmet. A kereskedők soha a bírósághoz nem fordulnak, hanem vita esetén társaik bevonásával intézik el ügyeiket. A keresztény kereskedők mindenben egyenrangúak a muzulmánokkal. Adósságaikat minden kötelezvény, vagy tanú nélkül is megfizetik. A negyedik levél leírja Szarajevót és néhány más bosnyák helységet. Bosznia írja — az oszmán birodalom szép kertje és Szarajevó e szép kert leggyönyörűbb része. A harmadik és ötödik levél foglalkozik a nizam bevezetésével. Dzevdet pasa ügyes diplomatának bizonyult. Az ország előkelőivel 24 napig tanácskozik. Ezek kikötik, hogy a bosnyák nizamot ne lehessen kivinni az országból. Dzevdet mindent elfogad.
