Századok – 1933
Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 400
416 MARKÓ ÁRPÁD. a pillanat, amelyben a bajt jóvá lehetett volna tenni, mint írja, már elmúlt, parancsot adott seregének az általános visszavonulásra, mert az, „teljes felbomlásának oly képét nyújtotta, amelynél szánalmasabbat képzelni sem lehet".1 Udvari karabélyosaival megállt a dombtetőn, hogy a futókat maga köré gyűjtse. Bercsényi csatlakozott hozzá. Sikerült nekik a város felé özönlő lovas- és gyalogostömegek egyrészét feltartóztatni. A város falai előtt néhány ezredet újból harcvonalba állítottak, hogy Heister esetleges előnyomulását, ha lehet, feltartsák, azután pedig a sereg körülöttük gyülekező roncsaival, a késő esti órákban Szered felé vonultak el a csatatérről. E vesztett csatával Lipótvár sorsa is eldőlt. Rákóczi parancsot küldött La Mothehoz, hogy ha Heister a vár felé közeledik, hagyja abba annak ostromát s vonuljon vissza Nyitra várába. December 26-án este még nem lehetett Rákóczinak tiszta képe arról, hogy mennyi volt seregének vesztesége s hogy az elszéledtek közül hányan fognak újból csatlakozni hozzá. Az, amitől tartott, hogy Heister üldözni fogja, nem vált valóra. A tábornagy valószínűen maga sem volt tisztában győzelmének horderejével, vagy talán nem is tartotta ezt a kezdetben oly kudarcos verekedést győzelemnek. Nem követte Rákóczit, hanem seregét a város falai alatt rendezte, azután gyalogsága élén bevonult Nagyszombatba, lovasságát pedig szétosztva, a környékbeli falvakban szállásolta el. Rákóczi lovassága — mint írja — csekély veszteséget szenvedett. Ez a seregrész tehát a következő napokban lassanként gyülekezett. A csata súlyosabb részét végigküzdött gyalogság azonban annyira szanaszét szóródott, hogy egyes osztagok csak nagy kerülők után, napok múlva találták meg újból a fejedelem táborát. A hajdúezredek az általános visszavonulási jel megadásakor, már Heister hadtestének utolsó vonalán is átküzdötték volt magukat. Ha innen Nagyszombat felé akarnak visszavonulni, akkor újból csak a császári seregrészeken kellett volna utat vágniok Nagyszombat felé. A legtöbb hajdúezred tehát nem teljesítette szószerint a visszavonulási parancsot, hanem a beálló esti szürkületben, amikor a küzdelem már az egész vonalon elült, különböző irányokban hagyta el a csatateret. Egy részük, közöttük Bremer német zsoldos zászlóalja, a fehéregyházai erdőben töltötte az éjjelt. Ez a német zászlóalj azután, másnap 27-én, elvált 1 V. k. 196.1. : une déroute générale, la plus pitoyable qu'on puisse s'imaginer".
