Századok – 1933
Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 400
A NAGYSZOMBATI CSATA. 403 lenne mozgási szabadsága. Ha tehát a kuruc sereget Rákóczi a Nagyszombat fölötti dombokon védelmi állásba kényszeríti, akkor ezzel már el is dőlt a csata sorsa, mert a reguláris császári sereg támadásának, főkép pedig sokkal erősebb és pontosabb ágyútüzének, ellenállni nem lesznek képesek. Ezzel a nyomós érvvel sikerült azután Rákóczinak elhallgattatni tábornokait. Parancsot adott arra, hogy az időközben a városba érkezett kuruc sereg hagyja el azt és fejlődjön ki a Tirnava-pataktól nyugatra fekvő mezőkön. A fejedelem a jobbszárny vezetését Bercsényire, a balszárnyét Esterházy Antal tábornokra bízta. A jobbszárny csapatai a város északi kijáratánál, a balszárnyé pedig a déli kijáratnál kezdődő mély úton mentek a délelőtti órákban a kijelölt helyre. Rákóczi vegyes érzelmekkel nézte csapatai elvonulását. Két tábornokának távoztával nem maradt környezetében szakavatott magasabbrangú tanácsadó, s a sereg alvezéreiben sem volt nagy bizalma, mert azt tapasztalta, hogy azok sem harcedzett, ügyes vezetők. Emlékirataiban írja,1 hogy : „a gyalogságnál igen kevés okos tisztem volt, a csapatokat az úgynevezett falu kolomposai (,,les Coqs de Village") vezették. Csak személyes jelenlétemmel tudtam megakadályozni azt, hogy a prédavágyó katonaság be ne törje a város kapuit". December 26-án délelőtt, mialatt Rákóczi serege Nagyszombattól nyugatra elhelyezkedett, nem egészen úgy, ahogyan azt Rákóczi szerette volna, Heister szintén elindította hadtestét éjjeli táborhelyéről. Hogy miért nem várta be Heister Rákóczi támadását ebben a hevenyészve megerősített állásban, arra magyarázatot nem találtam. Talán a falu és erdő közelsége miatt nem tartotta ezt a terepszakaszt védekezésre alkalmasnak. Ezredeit a Kőmalom és Gerencsér között, a Parna előtt állította fel arccal Nagyszombat felé, körülbelül ugyanolyan szabványos alakzatban, amilyenben Savoyai Eugen seregei a XVIII. század első felében nagy csaták előtt felállni szoktak. Szabályos, hosszúkás négyszögben, az első vonalban lovas és gyalogos zászlóaljak, illetőleg századok állottak keverve. A vonal közepén volt a tüzérség zöme s a szárnyakon a többi ágyú. A második vonalban ugyancsak lovas- és gyalogoscsapatok állottak s a két vonal között, a balszárny egy részén —• lovasság oltalma alatt — a sereg társzekerei. A két főharcvonal szárnyain mindkét oldalon két-két gyalogos és két-két 1 У. k. 191. 1. 26*
