Századok – 1931

Történeti irodalom - Kresevljaković Hamdija: Gazi Husrev beg. Ism.: Bajza József 82

TÖRTÉNETI IRODALOM. 83 a legjobbak. A közel jövőben fog megjelenni kétkötetes munkája Szarajevó történetéről. Nagy jártassága a török és az arab irodalomban nyugati tudományos képzettsége mellett valósággal predesztinálják Bosznia török kora történetírójává. Jelen tanulmánya Bosznia legnagyobb fiának, Ghazi Huszrev bégnek, van szentelve. Huszrev családi neve ismeretlen, de azt tudjuk, hogy atyja Ferhád bég igen előkelő bosnyák főnemesi családból származott, anyja, Szeldzsuka meg II. Bajazit török szultánnak volt a leánya. Valószínűleg 1480-ban született. Mikor atyja 1486-ban hősi halált halt, a szultán Konstantinápolyba hozatta és saját fiaival együtt neveltette. Szolgálatát a Kaukázusban kezdte. Látjuk követségben Moszkvában. Azután Szkutariban, majd Szendrőben volt szandzsák bég. Nándorfehérvár eleste után a szultán saját kívánságára szűkebb hazája kormányzatát bízta reá. Egész haláláig (1541), tehát húsz éven át, állott Bosznia élén. Ghazi Huszrev bég kitűnt mint hadvezér, mint országszervező és mint kultúrpolitikus. Egyéb ütközetek mellett résztvett a mohácsi csatában. (A magyar történészek nevének török for, máját — Khoszrev — szokták használni.) Huszrev foglalta el 1528-ban Jajcét, amivel teljessé lett a török uralom Bosznia felett, μ Neki van az oroszlánrésze abban, hogy Bosznia 350 évre beilleszkedett a Török birodalom szervezetébe. Alatta nyert ι befejezést az a százados fejlődés, mely a bogumil vallású nemességet az iszlám kebelébe vezette. Ezzel a bosnyák nemesség biztosította azt, hogy a török uralom alatt is kezében tartsa hazája kormányzatát. Sőt, mint a birodalomnak — az állami öntudattal nem bírt és kisszámú albán nemesség mellett — egyetlen történeti nemessége óriási szerepet játszott az egész k birodalom kormányzatában. A ghazi, kinek ereiben török és horvát vér egyesült, aki otthon volt Konstantinápolyban, de magát mindig bosnyáknak érezte, különösen alkalmas volt arra, hogy Boszniát átsegítse a nagy sorsfordulat kezdeti nehézségein. I Bosznia külsőségekben hozzásimult a török államszervezethez, de a külsőségek mögött tovább élte nemzeti életét. A török uralom óriási fellendülést jelentett Boszniára nézve. A hódított horvát területek mind a bosnyák pasaluk alá rendeltettek, úgy hogy Bosznia, ha nem is mint független állam, de a valóságban nagyobb és hatalmasabb lett, mint Tvrtko király idejében. A lerongyolt, lezüllött bosnyák királyság ezer nyomorúságát felváltotta az a biztonság, amelyet egy világhatalom adhatott. 10!) éven át (1528—1697) nem lépett ellenség annak a Boszniának területére, amelyben azelőtt királyok és főurak pénzért bocsátották áruba barátnak és ellenségnek az ország várait. A lehetetlen bogumilizmust és primitív kultúráját felváltotta az akkor másod virágzását megért és világkultúrát jelentő iszlám. A török nem tekintette hódított tartománynak Boszniát, hanem saját földjének. Szarajevó Konstantinápoly és Drinápolv után az európai Törökország harmadik városává lett. 5*