Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Tarczay Erzsébet: A reformáció Horvát-Szlavonországban. Ism: Bajza József 772

történeti irodalom. 773 primitív pár fordítása: ennyi az egész. Kár, hogy harmadrangú horvát irodalomtörténetek és Surmin elavult munkája helyett nem Vodnik (1913) után indult. Komoly történeti munkában ma inár nem szokás olyanokat írni, hogy a katholicizmus és a protestantizmus küzdelme a sötétség és a világosság harca. Jobbak a történeti fejezetek, bár aligha volt ügyes dolog közigazgatási alkatrészek szerint szétbontani a horvát nyelvterület reformációjának eléggé egységes történetét. Ha a különféle hatóságok különböző magatartása csinál is különbségeket vidékek szerint, a horvát nyelvterület kulturális egysége az itt számbajövő részeken kétségtelen. Ezt bizonyítja az is, hogy a szerző minduntalan kénytelen egyik fejezetéből a másikra utalni. Ε szerkezeti hiba ellenére a horvát reformáció adatait ilyen teljességgel egy munkában még senki sem foglalta össze. A horvátokhoz a reformáció két csatornán át jutott el. Az egyik a német-szlovén, a másik a magyar csatorna. Az előbbi úton inkább Luther, az utóbbin inkább Kálvin tanai terjedtek. Az előbbi irányzatot elsősorban a szlovén Trubar Primus tevékenysége és Ungnad Iván urachi nyomdája, az utóbbit Sztárai Mihály, a Zrínyiek és nedeliscei nyomdájuk képviselik. A reformáció az első időkben az északi részeken eléggé erőre kapott, de már a XVI. század közepén megindul az ellenreformáció, melynek vezére Draskovich György zágrábi püspök. 1567-ben törvény mondja ki, hogy protestáns embernek nem lehet birtoka és hivatalt nem viselhet Horvátországban. Ismeretes gróf Draskovich János bán magatartása az 1604-i országgyűlésen, mellyel lehetetlenné tette e törvény revízióját. A XVII. században már csak szórványosan akadnak protestánsok Horvátországban. Elszigetelt jelenség és csak a Muraköz közelségével magyarázható, hogy Varazsd városban 1612—13-ban a protestánsok magukhoz ragadják a hatalmat. Szlavóniában a török vallásbeli türelme folytán a protestantizmusnak kedvezőbb helyzete volt, mint Horvátországban. A horvát származású, de magát magyarnak valló,Sztárai Mihály a XVI. század közepén nagy sikerrel terjeszti a reformációt. Halála után azonban hanyatlás áll be. Boszniából nagy számmal jönnek ferencesek, akik a horvátok közül rövidesen kiirtják a protestantizmust. Mindössze egy horvát falu maradt máig kálvinista (Tordinci). A magyarok és a németek között jobban tartja magát a hitújítás, de a hanyatlás itt is érezhető. Szlavónia fokozatos elhorvátosodása egyre jobban háttérbe szorítja a protestánsokat. A határőrvidék protestantizmusa szorosan összefügg a krajnaival, hiszen onnan kormányozták e területet. Túlnyomólag a német katonaság között terjed a hitújítás, mely itt is csak a XVI. században ölt nagyobb arányokat. A határőrvidék sokhelyt beékelődik a polgári Horvátországba. Néha a vár