Századok – 1927-1928

Folyóiratszemle - Protestáns Szemle - 700

702 TÖRTÉNETI IRODALOM. 702 Színház, mely tevékeny részt vett abban, hogy Pest-Buda közönsége a jeles zeneszerző alkotásait időről-időre hamarosan megismerhette. — Rácz Lajos: Pestalozzi Henrik. Halálának századik évfordulója alkalmából megemlékezés. — Α. Α.: Hazánk kultúravédő szerepe. William Gordon Holmes The age of Justinian and Theodora című munkájának bevezetésére hívja fel a figyelmet, melyben szerző helyes és megértésről tanúskodó észrevételt tesz a magyar nemzet történelmi hivatására. — „Kritikai Szemle": Dékány István: Spinoza levelei (fordította és kommentálta Posch Árpád)·, Máthé Elek: Szentek legendái (összeállította Révay József); Szelényi Üdön: Balla Antal: A liberalizmus történelme; Α. Α.: Bruno Brehm: Der Ursprung der germanischen Tierornamentik; Buday Árpád: Magyar Anonymus (Pais Dezső fordítása); Török Pál: Bártfai Szabó László: A Sárvár-Felsővidéki -gróf Széchenyi-család története (III. kötet); Zsinka Ferenc: Takáts Sándor: A magyar mult tarlójáról; Bruckner Győző: Fekete Nagy Antal: A magyar-dalmát kereskedelem; Arokháty Béla: Ilammerschlag János: J. S. Bach; Harsányi István: Gálos Rezső: Legrégibb bibliafordításunk; Kisebb értekezések [A. F.: Zsedényi Béla: A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház főtisztviselőinek részvétele az országgyűlés felsőházában, Zs.: Ligeti Lajos: Attila családfája, u. a.: Ernyey József: Régi cseh telepítése khazánkban, u. a.: Emyey József: Morvaország magyar urai, u. a.: Szádeczky K. Lajos: A „tündér'" Erdély Székelyek és oláhok.] 4. szám.. Gárdonyi Albert: Ráday Pál jogvitája a pestvárosi tanácsosai. liáday hosszú éveken át pereskedett Pest városával, mely egy. Ráday feleségének örökségét képező házat a Rákóczi-szabadságharc zavarai között lefoglalt s visszabocsátását később is megtagadta. Szerző kimutatja, hogy Ráday tisztán anyagi szempontokból szorgalmazta a feleségét illető vagyontárgy visszaszerzését s nem azért, hogy — amint azt a régebbi monográfiák megállapították — ott protestáns gyülekezet számára összejöveteleket rendezzen. — Győrffy István: A hajdúk eredete. (II.) A hajdúság telepedésében idők folyamán nagy eltolódások mentek végbe: a lakosság átköltözéso vagy a kiváltságok elvesztése folytán eredeti hajdú telepedések megszűntek, viszont későbbi adományozások révén újabb telepek keletkeztek. A.bihari hajdúság sorsának ismertetése után részletesebben foglalkozik Győrffy a szabolcsi hat hajdúvárossal s bizonyítékokat szolgáltat arra nézve, hogy a hajdúság között a XVII—XVIII. század fordulóján feltűnő ezláv elemek nem a hajdani rác származású hajdúk utódai, hanem a XVII. század vége óta mind nagyobb számban ideverődő északi szláv (főleg ruthén) s részben oláh töredékek beszivárgását mutatják. — „Krónika": .4. Α.: Üj őskeresztyén emlékek Pannóniából. A legutóbbi ásatások folyamán a Dunántúlon feltárt őskeresztyén építészeti emlékekről szól. — „Kritikai Szemle": Szelényi Ödön: Konrad Burdach: Reformation, Renaissance, Humanismus; Szlávik Mátyás: Német keresztyén művészettörténelem (Preuss János: Die deutsche Frömmigkeit im Spiegel der bildenden Kunst; Sidó Zoltán: Ford Henrik: Életem és működésem: Gojnbocz Endre: Paner Arnold: Adatok a magyar kerti kultúra történetéhez, főtekinlettel Szenczy herbáriumára; t.: Csekey, Stephan von: Ungarns Staatsrecht nach dem Weltkrieg: Szőnyi Sándor: Világlexikon (az Enciklopédia Rt. kiadása, II. bővített, kiadás); Dóczy Jenő: Gyulai Pál irodalmi emlékei (Papp Ferenc tanulmánya stb., a Kisfaludv-Társaság kiadása); Zsigmond Ferenc: Boross István: Gyónt Géza. könyvismertetések. 5. szám. Bartók György: A régi és az új lélektan. Filozófia-történeti tanulmány. — Payr Sándor: Beethoven halhatatlan szerelmesének hitehagyott őse. A Brunswick-család eredetét, a kérdésre vonatkozó eddigi megállapításokkal megegyezően, szerző is Brunswick Tóbiásra vezeti vissza,