Századok – 1925-1926

Értekezések - BARANYAI BÉLA: Zsigmond király úgynevezett sárkányrendje - 561

570 R ARANYAI BÉLA. inkább kell az erős támasz a leánynak, akit elismert jogelv ellenében emeltek trónra s így mindig lesz ellenzéke, mint a fiúnak, ki esetleg teljesen függetlenítheti magát. Zsigmondra is hatott az első napok megejtő hangulata s szép, ifjú feleségének varázsa. Hajlamos lett a tervre, annál is inkább, mert ez a megoldás az ő szempontjából is tisztázta volna a trónöröklés kérdését, amely (IV.) Albert halála után csak a rendek szempontjából volt világos, de nem az ő kötelezettségei szempontjából is. Albert halála után ugyanis mihamar elhalt1 Vilmos herceg, az 1402. évi örökösödési szerződést kötő Habsburgok másodika is, s már most csak a harmadik, a legifjabb herceg, Ernő élt, s követelhette Zsigmondtól, hogy őt jelölje ki utódjává és szerezze meg ehhez a rendek beleegyezését. Mert azt a szerződés nem mondotta, hogy Zsigmond csak egyszer köteles a kijelölést gyakorolni, s ha azt egyszer gyakorolta, a nem kedvezményezett két másik Habsburgnak megszűnik minden igénye. Ernő herceg ellen pedig Zsigmond személyes ellenszenvet érzett s ezért csak kedves lehetett neki az a gondolat, hogy Ernő ne kerülhessen trónra. Meglévén így az akarat, csak a végrehajtás lehetőségét, a megvalósítás biztosításának formáját kellett megtalálni. A legtökéletesebb forma, „az a teljes mód, rendelkezés és intézkedés, mely szerint ez a 1 egérvényesebben történhetik", természetesen az 1399-i és 1402-i analógia lett volna, t. i. a rendek pecsétes elfogadó nyilatkozata. Ennek az útnak megkísérléséről a jelen pillanatban le kellett mondani. Mert. ennek aktáiban meg volt írva, hogy az édes leány még az idegen férfi javára is kizárandó, az erre a jogelvre tett esküket meg kellett volna törni. Ehhez a formához meg kellett volna nyerni az 1402. évi elfogadó nyilatkozat 112 aláírójával annyiraamennyire egyenlő erkölcsi tekintélyt és jogi súlyt képviselő „elfogadót", akik hajlandók lettek volna az esküvel megerősített jogelv mellől ebben az alakban elállni és személyi hitelüket ebben a formában kockára vetni, mert hisz immár harmadszor esküdtek volna — s mindig másnak — s most meg éppen gyökeresen ellentétes jogelvre újabb lekötöttséget. Fel is kellett volna vetni 1 1406 július 11-én.