Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Réz Mihály: A történelmi realizmus rendszere. Ism. Márki Sándor 48

50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 55 ségének bővebb ismerete nem nyújt ugyan újabb elemet egyéniségéhez, inkább csak színezi a már Babinger által megrajzolt képét. Annál jelentősebb azonban Dernschwamnak az utókorhoz, különösképen a magyar történetíráshoz való viszonya megítélésénél. Nincs-e ennek a kétségkívül tehetséges és a tudományok iránt fogékony embernek szűkebb magyarországi tevékenysége köréből ránkmaradt hagyatéka? Ha igen, mi az, s mit jelent a hazai történet ismerete számára? Dernschwam életírója erre a kérdésre nem ad választ, azt föl sem veti, jóllehet a Fugger-levéltár bőséges anyagot szolgáltat hozzá. Ennek, valamint egyéb a kiadó előtt ismert anyagnak a hiányos feldolgozását sajnálatosan nélkülözi Dernschwam életrajzánál az olvasó. 1526-ban hosszas tárgyalások után II. Lajos és a Fuggerek közt létrejön az egyezség a besztercebányai vállalat viszszaállítása tárgyában. Dernschwam ekkor Besztercebányára kerül. Kenyéradó urainak bizalma a legkényesebb kérdéseknél ismételten feléje fordul s nem méltatlanul. Rátermettsége, képességei hűséges ragaszkodással s ebből eredő ügybuzgalommal párosulnak. Lázas tevékenységet fejt ki az országos jelentőségű Fugger-vállalkozás érdekében, mint aki magáévá tudta szeretni a rábizottakat. És ami ránk nézve a legfontosabb, e munkásságának irott termékei: a jelentések és számadások, ha nem is teljes egészükben, éppen nem lekicsinylő számban maradtak ránk. Ε hagyaték egyik csoportja a Fuggerek 1528—29. évi erdélyi sókamarabérletére vonatkozik, mely vállalkozásuknak 1529-ben János király térfoglalása vetett véget. A vállalat közvetlen igazgatását a Fuggerek Dernschwamra bízták. Ez alkalommal 1528 aug. 16-án tett jelentése a tordai sókamara állapotáról (Fugger-Archiv 2, 3, 10) és a vállalkozásnak a bécsi Hofkammerhez került számadásai a hazai sógazdaság történetének egyik legértékesebb forráscsoportját képezik. Ehhez csatlakozik 1530-ból való részletes naplószerű jelentése Budán János királynál a sókamarák bérlete tárgyában folytatott tárgyalásairól (Fugger-Archiv 2, 3, 7) s egy második 1531-ből, mikor is a besztercebányai vállalatról volt szó (ugyanott). Azonkívül több csatlakozó jelentés. Nem minden érdek nélkül valók, kivált a pártviszonyok megítélése szempontjából Dernschwamnak azon instrukcióhoz fűzött megjegyzései, melyet a rendek, az 1538-i országgyűlés alkalmával a királyhoz küldött követek számára adtak (Fugger-Archiv 2, 3, 4); hasonlóképen az a napló, amelyet Dernschwam az 1546 pozsonyi országgyűlés tárgyalásairól Feller Miklóssal vezettetett, valamint a hozzá csatlakozó iratok, úgy mint a kir. előterjesztésnek és a rendek erre adott válaszának szövege (ugyanott), végül a besztercebányai vállalat két termelési kimutatása. (1526—39 és 1537—40), (Fugger-Archiv 2, 3, 8). Kívül esnek ez ismertetés keretein Dernschwam ezen