Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Kisebbség 428

428 történeti irodalom. vonatát. Ámbár a legmegfelelőbb megoldás csak az volna, ha az értekezéseket ismét egész terjedelmükben ki lehetne nyomtatni. X. Folyóiratszemle. Az Újság. 1924. 262. sz. Szterényi József : Visszaemlékezés a múltba. XXV. Látogatás Pranginsban. — 262. sz. XXVI. A fiumei rezolució. — 273. sz. XXVII. A horvát-szerb koalíció Jánus-arca. — 76. sz. XXVIII. A hivatalos felrevezetések konzekvenciái. — 282. sz. XXIX. Bosznia-Hercegovina annexiója. — 262. sz. Bakonyi Miksa: Izlovszki határozta el a központi hatalmak megsemmisítését. Stieve: Izlovszki és a világháború c. könyvének ismertetése. — 273. ez. Ernst Otto: Üj történelmi dokumentumok világítják meg Kossuth menekültségét. 1. Bonchelli Amadeo felajánlja Buolnak, hogy megmérgezi Kossuthot. 2. Kossuthnak 1849 november 12-én Selviben kelt levele Andrássvhoz, a konstantinápolyi követhez. Budapesti Hirlap. 1924. 262. sz. Görgey és Kossuth. Steier Lajos könyvének ismertetése. — 275. sz. Östör József: Tisza és Széchenyi. Széchenyi hatását fejtegeti Tisza politikai és nemzetgazdasági felfogására. — Marczali Henrik: Felelősség a nagy háborúért. A háború diplomáciai előzményeinek áttekintése. Debrecen. 1924. 158. sz. P.: Hol rejtették el 1849-ben a Szent Koronát? Szabó István levéltáros kutatásai megállapították, hogy Kossuth Debrecenben a szent koronát a városháza titkos levéltárában rejtette el. Debreceni Független Újság. 1923. 165—166. sz. Vilmos császár ifjúkori levelei as orosz cárhoz. 1884 május 25-én és július 19-én és 1885 március 13-án és május 4 én kelt levelek szövege III. Sándor orosz cárhoz a bécsi Der Abend nyomán. Dunántúl. (Pécs.) 1924. 1., 11., 18., 23., 36. sz. Cserkuti: Pécs 1849-ben. Pécs szerepéről és történetéről 1849-ben. — 295. sz. Asztalos Miklós: Pécs költségvetése a szabadságharc alatt. Pécs város háborús kiadásainak pontos kimutatása. Esti Kurír. 1924. 210. sz. Egy vértanú naplója. Sehweidel tábor nok naplója 1849 október első napjaiból. Eredetije Sacelláry Pál tulajdonában van. Tjitlové Noviliy. (Brünn.) 1925. 115. sz. Szlovenszkó új helységnévtára. Beszámol arról, hogy az a bizottság, amelyben Skultéty és Chalupecky is dolgozott, elkészült a Felvidék helységnévtárával, amely most meg is jelent. Az új helységnévtár egy csomó magyar község újonnan alkotott tót elnevezését is magában foglalja, amolveket cikkében a lap fel is sorol. — 524. sz. A tót helységnévtár revíziója. Felsorolja Nvitra, Komárom, Esztergom, Bars, Trencsén, Árva megyéből azokat a községeket, amelyeknek nevét a kiküldött bizottság október 9-i ülésén újból revízió alá vették. — Április 29. Nyolc évvel ezelőtt. Ε cím alatt a kievi cseh szlovák nemzeti nagygyűlésnek 1917-ben kiadott kiáltványát közli. Magyar Kisebbség. (Lúgos.) 1924. 15., 16. sz. Báró Bánffy Ferenc: II. Katalin cárnő és Ooriakov kisebbségi politikája. A meghódított országokban az illető nép nyelvének használatát semmilyen rendelkezéssel nem korlátozták s a hatóságokat a népszokások tiszteletben tartására intették. — Biró Vencel: I. Rákóczi György és Basarab Máté havasalföldi fejedelem. Erdély és Havasalföld viszonya a nevezett uralkodók idejében.