Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - P. Pinzger Ferenc: Hell Miksa emlékezete. I. rész. Ism. Ernyey József 175

178 történeti irodalom. 178 ban alkalmazni. Az első ilyen gép 1720-ban készült Besztercebányán, az új-bányai telep számára és már Windschacht számára is készült a párja, mikor Fischer von Erlach kritikája megakasztotta e tervet. Sternbach bányagróf most a javított Fischer-féle rendszert fogadta el és négy ilyen gépet állított fel. Ebben a munkában Hell nem vett részt, mert az egész újítást nem helyeselte, s az eredmények igazolták is álláspontját, mert a költséges, utóbb szénnel is fűtött gőzszivattyúk nem váltak be és a reformátorok visszatértek a régi vízhajtásra. Hell József első találmánya, a vízállástól függetlenül működő kerekes vízemelőgép, 1734-ben épült, mikor mestere alig érte el 21-ik évét. Két év múlva újabb, kerék nélkül működő, nagyobb emelőerővel bíró gépet állított fel és 1744-ben már három ilyen gépe működött a szakemberek ovációja közben. Ez időbe esik két gépfegyverének bemutatása is, az egyik lőpornélküli, vízerővel hajtott, légnyomásra volt beállítva, a másik lőporos, mindenik átlag 1600 golyót lőtt egy óra alatt. 1753-ban légnyomással dolgozó vízemelőt is szerkesztett, de ezt romlandónak találták, ellenben 1749-i javított vízoszlopos gépe olyan sikert ért el, hogy a kincstár egymásután nyolc ilyen gépet állított fel. Delius még 20 év múlva is emlegeti, hogy a Selmecen működő öt vízemelő-rendszer közül kettő Hell találmánya. Mind a mellett tévedésnek tartom azt az állítást, hogy e gépek közül egy még ma is működik. Tudomásom szerint az utolsót még az 1830-as évek derekán kikapcsolták a munkából és csakhamar elpusztulhatott, mert már Faller az 1859-ik évi Jahrbuchban adott leltára nem említi. Ugyancsak korán enyészett el az 1753-ban felállított szellőztető gép, ha nem csalódom, még maga Hell bontotta le. E két utóbbi gépet illetőleg meg kell legyeznem, hogy elméleti megalkotásukban közreműködött Hell Miksa is, mert erről két levelét láttam rajzokkal, számsorokkal és képletekkel tarkítva: az egyik kelet nélküli, a másik 1754-ből való kolozsvári, mind a kettő latin. A 14-ik lapon keresztnév nélkül említett gróf Königseg, akit Hell Miksa a bányaméréstanban oktatott, az oroszlánkői ágból való Károly, utóbb selmeci bányatiszt, 1755 után birtokain maga is nyitott aknákat. Ismétlem, ezek az apró nézeteltérések, hiányok mit sem vonnak le a mű értékéből, mert a bányatörténelemre vonatkozó adatait csak mellesleg adja, a részletkérdések tanulmánya keretén kívül esnek. Részemről észrevételeimet csak azért fűztem ide, hogy megvilágítsam Hellék szerepét bányászatunk e nagy korszakában.1

Érdeklődéssel várhatjuk a mű második részét. Ernyey József. 1 A Siglisbergen működő Szent Jeromos-rend tagja Pater Felix 1754-ben, tehát akkor, mikor Hell József a legszebb sikereit aratta, szintén szerkesztett egy vízemelő-gépet. A kamaragróf jelentése szerint: egy-