Századok – 1921-1922
Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen Gábor és Pozsony városa. 1619–1621. - 172
176 LUKINICH IMRE. bányára fárasztó utazás után 30-án délután érkeztek meg, hol némi utánjárás után tűrhető szálláshoz is jutottak, annyival is könnyebben, mert a megyei követek és a mágnások közül ekkor még senki sem volt jelen, csupán több város követe. A városban úgy tudták, hogy Bethlen Gábor, a ki — mint ismeretes—az utóbbi hónapok alatt élénk diplomácziai tárgyalásokat folytatott,1 már megindult Kassáról2 s hogy június 6-a tájt fog Beszterczebányára érkezni nagyszámú fényes kísérettel s mintegy 6000 főnyi haddal. Ekkorra várták ide azonfelül a török, lengyel és a moldvai követségeket is, a melyek számára különben már biztosítva voltak a szállások.3 Június első napjaiban a rendek valóban gyülekezni kezdtek4 s június 8-ika körül a dunáninneni megyék követei már csaknem teljes számban a városban tartózkodtak, a fejedelem megérkezése azonban a nádornál való látogatása következtében némi késedelmet szenvedett. Az itt lévő rendek ezt az időhaladékot a fejedelem fogadtatásának előkészítésére akarták felhasználni s e végből 9-én értekezletet is tartottak. De a pozsonyi követek sem vesztegették el tétlenül idejüket s a nyugalmasabb napok alatt legalább a várost legközvetlenebbül érintő ügyekről kívánták tájékoztatni a befolyásosabb rendeket, köztük kiváltképen Sándor János személynököt, mert erre a tulajdonképeni országgyűlési tárgyalások megindulása után alig nyílhatott alkalmuk. Ilyen volt a soproni borkivitel ügye,5 amely Pozsony városát évek ótafoglalkoztatta. A soproni borkivitel 1613-ig az osztrák tartományok, illetőleg azokon keresztül a morva-cseh tartományok felé irányult. Ez évben azonban az osztrák hatóságok saját borkereskedelmük érdekében a soproni borbehozatalt eltiltották, s így a soproniak kénytelenek voltak boraikat a pozsonyi réven át szállítani Csehországba és Sziléziába, jóllehet ezzel Pozsony érdekeit veszélyeztették. A város a soproniak törekvései ellen ősi kiváltságaira hivatkozva azonnal tiltakozott, sőt később azok borkivitelének lehető korlátozása végett minden borosszekér után a szokásos illetékeken kívül még 3 1 A ngyal Dávid : id. műve. Millenniumi tört. VI. 259. s köv. 1. Demkó K. : A magyar-cseh confoederatio etc. Századok. 1886. 105. s köv. 1. Gr. Eszterházy Miklós. I. 132. s köv. 1. Kubinyi Miklós : Bethlenfalvi gr. Thurzó Imre. Budapest, 1888. 73. s köv. 1. 2 A fejedelem június 2-án indult el Kassáról. 1620 "június i-i levele Thurzóhoz. Kiadatlan pol. lev. 212. 1. 3 A pozsonyi követek 1620 június i-i jelentése. Pozsony v. ltárában. Lad. 42. 4 A pozsonyi követek június 4-iki jelentése. U. o. 5 A pozsonyi követek június 8-iki jelentése. lr . o.
