Századok – 1919-1920
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Turócz vármegye vámhelyei és forgalma a középkorban 34
50 MÁLYTJSZ ELEMÉR. jövedelme a hazai só elárusításából a megyében 1491-ben pontosan 159 forint 35 dénárt volt.1 A wielicskai óriási sóbányák termelése teiTnészetesen háttérbe szorította a hazai, távol fekvő máramarosi bányákét, a honnan igen nehéz volt a szállítás. A bizonyára olcsóbb lengyel só így kiszorította a magyart. Korom Bálint, Blatnicza ura, a megye egyik nagybirtokosa, például 1495-ben Krakkóból hat kocsi sót hozatott magának egyszerre »asztala ellátására«.2 A törvényes rendelkezésekkel szemben állott tehát itt is a gyakorlat. 1493-ban már maga a megye fordult Poky Péter és Antal bajmóczi várnagyokhoz a lengyel só szabad forgalma ügyében.3 Ezzel a fejlődés kikerülhetetlen iránya meg volt szabva, míg eljutott az 1548 : XXIX. törvényezikkig, a mely törvényesítette a korábbi állapotot, elrendelve Turócz-, Liptó- és Árvamegyében a lengyel só használatát. Az 1522-i vámjegyzékben sokszor szerepel a só, de csak kisebb tételekben. Mindössze azt állapíthatjuk csak meg, hogy délről, különösen Nyitramegye felől hozták, tehát hazai eredetű volt. Hogy azonban mennyi került be vám nélkül Lengyelországból, az már más lapra tartozik. Bor — a mennyiben módunkban van megállapítani — dél felől jutott a megyébe. így 1495-ben Justh András két nagy hordóval hozatott Neczpálba véglesi várából.4 Nincs emlékünk arra vonatkozólag, hogy kereskedelmi forgalom tárgya lett volna, ellenben tény, hogy legalább Justhnak birtokain a jobbágyoknak földesuruktól kellett beszerezniük a bort s ha ennek árával adósak maradtak, természetesen nem költözhettek szabadon egyik birtokról a másikra.8 Ezért, továbbárusítás czéljából, bízott egyik familinrisára öt hordó bort ötven forint értékben.® Az élelmi- s iparczikkek forgalmát ezzel körülbelül be is fejezve, a rézről kell még szólanunk, Felsőmagyarország ezen kétségtelen egyik legfontosabb kiviteli czikkéről. Fő termelési helyéről, Beszterczebányáról. Lengyelországba egyenesen északra Liptó- és Árvamegyén át, Velenczébe dél felé, Sziléziába pedig nyugatra Turóczmegyén át szál-1 Eredeti gróf Révay Ívtár. »Blatnicza«. III. 9. 2 U. о. »Super teloniis«.. I. 1. 3 Horváth M. : Magyar regestak. Magy. Tört. Tár. XI. к. 130. 1. 4 1495 január 22. Eredeti Justh cs. lvtára, Nemzeti Múzeum. 5 1502 július 28. u. o. e 1502 július 28. Eredeti Justh cs. lvtára. Nemzeti Múzeum. (Nem azonos az előbbi oklevéllel !)
