Századok – 1919-1920
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Turócz vármegye vámhelyei és forgalma a középkorban 34
46 MÁLYUSZ ELEMEK. Foltan kereskedő előbb összesen 80, majd 30 dénárnyi hitelt, az elszállított besózott halért, míg két zsolnai kereskedő viszont a Beszterczebányára elszállított vászon és posztó után fizetett utólag 72, illetőleg 25 dénárt. A vám egész jövedelme Szaniszló vámszedő összegezése szerint pontosan 50 forintot tett ki, a mely összegből saját kiadásaira 10 forint 40 dénárt költött el. A »kezelési költség« tehát a bruttó-jövedelem 2O°/0 -a volt. Nagy segítségünkre vannak a registrum adatai a vidék kereskedelmi forgalma főbb útvonalainak reconstruálásában is. Természetesen az a körülmény, hogy valamely város kereskedői nincsenek felemlítve, még nem jelenti, hogy annak nem is jutott semmi szerep a forgalom lebonyolításában. A liptómegyei városok például egyetlenegyszer sem szerepelnek, pedig kétségtelen, hogy Turóczmegyét gyakran felkeresték, különben nem panaszkodtak volna olyan sokat, hogy a turóczi vámhelyeken nem respectálják jogaikat. Nem csak azért hiányzanak, mert kiváltságaik alapján mentek voltak a fizetéstől, hiszen akkor zsolnai kereskedő nevének sem volna szabad előfordulnia, hanem mert nekik valamiképen módjukban állott a törvénytelen vám fizetése alól magukat kivonni. A két főirány, a mely Árvából Nyitramegyébe, illetőleg Trencsénből Barsba és Zólyomba vezetett, épen itt keresztezte egymást. Észak felé némileg nyitottabb lévén a völgykatlan, érthető, hogy a kereskedelmi forgalom nagyobb része ezen áramlott volna be akkor is, ha nem egy iparilag fejlettebb vidék, Szilézia, fekszik kapuja előtt. Innen északnyugatról a nagyforgalmú Boroszló-—Jablunka—Kassa közötti útról erre is letérnek, ha nem is gyakran, a sziléziai kereskedők. Megjelenik egy-egy nehéz társzekér Teschenből, Cseh- és Morvaországból, háromnegyed év alatt összesen nyolcz. Három kis hordó sózott halon és 40 edényen kívül kizárólag komlót szállítottak, a mit csak délre, Körmöczbányára vihettek. E tény magyarázatát megadja Körmöczbányának az a kiváltsága, hogy fehér sört csak a bírók és esküdtek főzhettek s árusíthattak.1 A külföldről nagy mennyiségben behozott komló tehát erre az ipari czélra szolgált. Ezek, s a más iparczikkekkel megrakott társzekerek és tulajdonosaik, a nagykereskedők, ilyenformán nem gyakorol-1 Fejér. X. 8. 417. 1. — V. ö. még : Fejérpataky L. : Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Budapest. 1885. 639. skk. 1.
