Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 548

548 történeti irodalom. 548' Hóman Bálint : Végszó az előző füzetben megindult polémia folytatása és befejezése. — Lauringer Ernő : Sopron szabad királyi város emlékérmei. A város nagy történeti múltjának rövid áttekintése után 44 fajta emlékérmét állítja össze Sopron városának. A vármegyei vonatkozásúakra nem terjeszkedik ki. — Harsányt Pál : Adatok a C. N. H. III. kötetéhez. (X. közi.). Folytatólagos közlése és befejezése Miksa pénzeinek. AH—S jegyű tallértypussal kapcsolatban röviden megemlékezik a kassai pénzverdéről (219. sz. a.). Azután áttér Rudolf vereteire. 249. és 250. sz. a. igen ritka körmöczi hármas-és kettős tallérjának képét adja. Körmöczi ezüstforintjainak első typüsa fejezi be a közleményt. —Neubauer Zoltán : Háborús szükség -pénzeinkről. Ismerteti a szükségpénzek létrejöttének okát. Betűrendben fölsorolja hazánk azon helységeit, melyekben szükségpénzeket bocsátottak ki s erről positiv adatai vannak. Megemlíti, hogy a kibocsátók a büntetéstől való félelem miatt néhol megsemmisítették és letagadták kiadványaikat. Azután elmondja, a mit egyes meglevő kiadványokról tud. Érdekes adatokat mond el a szibériai magyar hadifoglyok szükségpénzeiről. »A tisztek ugyanis minden hónap elsején nagyobb névértékű orosz bankókban kapták járandóságaikat, aprópénz egyáltalán alig került a kezükbe. Az egymás közötti pénzforgalom rendszeresítése czéljából azután 200—300 rubel deponálása mellett 5, 10, 20, 50 és 100 kopeket megfelelő névértékű aprópénzeket, hoztak forgalomba három tisztnek garantálása és aláírása mellett. A pénzek mindegyike külön kézzel lett rajzolva és írva, magyar szövegűek voltak és egész kivitelük igen ízléses volt. Sajnos, hogy ezen pénzeknek, úgy látszik, csakis az emléke fog fennmaradni, hacsak hazakerülő foglyaink körében nem akadunk még ehhez hasonló történelmi documentumokra.« — Frey Imre : Weszerlére vonatkozó feljegyzések Érdi János kézirataiban. Arról világosít fel, hogy Weszerle érmészeti tábláit Miskovics Mózes véste. — Finály Gábor : Nikkelpénzeink kopásáról. Táblázatban mutatja be mérések alapján a magyar és osztrák 20 filléreseknek a forgalomban történt súlybeli és vastagságbeli kopását. Az osztrák vereteknél a súlyveszteség a nagyobb, a magyaroknál a vastagság kopása. Mindkettőt a pénz képe magyarázza. —- Különfélék rovatában a székesfehérvári és debreczeni múzeum utóbbi szaporodását kapjuk. — Irodalom rovata Hóman Bálintnak »A XIV. századi aranyválság« cz. tanulmányát (Fejérpataky-Emlékkönyvből), R. von Höfken : Weihemünzen cz. művét és L. Ruzicka : Inedita aus Moesia inferior cz. czikkét (Wien, Num. Zeitschr.ből) ismerteti. Nyugat. 15. szám. Boross László : Marczali Henrik : Világpolitika és világgazdaság cz. könyvét bírálja. Hibás szempontot tulajdonít a műnek, különösen Magyarországnak a Nyugathoz való csatlakozásának megfogalmazásában. — 19. sz. Raab Andor : A cionismus a világháborúban cz. alatt független palesztinai zsidó állam kialakulásának kérdésével foglalkozik ; az angolok, hirdetett elveik alapján, kénytelenek ezt elősegíteni, hogy így is útját állják a németek keleti terj eszkedésének. Ország-Világ. 1918. 31. sz. Markó Miklós : A krasznahorkai vár és uradalom új gazdái. A vár és az Andrássy-családra vonatkozó történeti adatok. — 33. sz. Kollarítsné Iker Anna. Habsburg-várak. Svájczban. Azon várakra vonatkozó adatok, a honnan a Habsburgok nevöket kapták. Pester Lloyd. 1918. 210. sz. Liebesbriefe des alten Kossuth. Részlet az Esztendő szeptemberi füzetében megjelent levelekből.