Századok – 1918
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Horvát vakoskodás 337
344 KARÁCSONYI JÁNOS. pátriárkának jutott térítés végett1 , annál is inkább, mert a Dráva-Szávaköz 828-ig egyenesen a friauli határgrófok felügyelete alatt állott,2 már pedig az aquilejai pátriárkát másként friauli (forojuliensis) pátriárkának is nevezték. Pannoniának ezt az egyházi felosztását 811-ben Károly császár is megerősítette, úgy intézkedvén, hogy a Drávától délre eső terület az aquilejai egyházmegyéhez tartozzék.3 így tartott ez továbbra is, mert az aquilejai egyház XI. századbeli krónikása ezt írja : »Iste Fridericus patriarcha mirabiliter ecclesiam gubernavit. Huius tempore imperante Karolo III. Hungarorum gens a Servia egressa in Pannoniam, quae adiungitur finibus ecclesiae Aquilegiensis, primitus venit et eiectis Avaris ibi habitare coepit,«4 már pedig a magyaroktól 900-ban elfoglalt Pannónia csak akkor lehetett határos az aquilejai egyházmegyével, ha a Dráva-Szávaköze Aquilejához tartozott. Hogyan és miért szakította volna el a spalatói érsekség a Dráva-Szávaközét az aquilejai egyházmegyétől ? A spalatói érsek sohase nevezte magát másnak, mint Dalmáczia érsekének, később Dalmáczia prímásának, már pedig a Dráva-Szávaköze mindig Pannónia volt. Azt se lehet gondolni, bármily vakmerően állítja is Sisic, hogy 920 táján a horvát fejedelem elfoglalta volna a Dráva—Szávaközét. Hiszen épen a 928-iki spalatói határozatok említik a bevezetésben, hogy előzőleg 927-ig a horvátok a bolgárokkal háborút folytattak, s mint a bizanczi császár alattvalói kötelesek is voltak a bizanczi császár nagy ellenségének, Simeon bolgár czárnak tőlük telhetőleg ártani. Hogyan gondolhattak volna a horvátok ekkor arra, hogy a bolgárokon kívül a németekkel is háborút kezdjenek s tőlük a Szávamentét elfoglalják ? Később se merték ezt megtenni, mert kétségtelen magának Horvátország főurának Porphyrogeneta Konstantin császárnak részletes leírásából, hogy a horvát fejedelem hatalma 950-ben sem terjedt feljebb a gaczkai és kor bavai zsupánságoknál, vagyis a mai Szén (Zeng)-Bihács irányában húzott vonalnál.5 Hogy azután is egész 1083-ig a németek kezén maradt s a korontál (Karantán) herczegséghez tartozott a Dráva— 1 Balics : A kereszténység története hazánk mai területén. Budapest. 1901. 226, 232. 2 Huber-Baróti : Ausztria története I. 75—-76. 3 U. o. 80. és Kukuljevic : Codex Diplomaticus CDS. I. 41. * Rubeis : Monumenta ecclesiae Aquilejensis. Argentinae, 1740. Appendix. 10. 1. 6 Raáki : Documenta. 400.
