Századok – 1915
Értekezések - ŠIŠIĆ NÁNDOR: A Nándorfejérvár név jelentéséről 615
A NÁNDORFEJÉRVÁR NÉV JELENTÉSÉRŐL. 639 összefüggés valószínűsége pedig ki fog tűnni további fejtegetéseim során. A nádra (nándor) fű Borbás szerint glechoma, vagy közelebbről meghatározva, glechoma hederacea L., a melynek más magyar vidékeken ismertebb neve : repkény, katonapetrezselyem és földi borostyán. A németek (egyéb helyi elnevezésen kivűl) általában Gundelrebe-nek nevezik. Dr. Sulek Bogoszláv délszláv növénynévtárában1 30 horvátszerb-szlovén nevet közöl e növényről, köztük ezeket r dobriíanica, dobricevica, kopitnjak, mjesecnjak, povijab, samobajka, ognjenöec, prisadno zelje. Ennek a növénynek, a mely különösen lejtős helyeken, néhol másfél méterre is kúszik a földön, kékszínű virága van, réteken, mezőkön, erdőkben és hegyeken Magyarországon, Horvátországban és Szerbiában nagy csoportokban mindenütt a szabad természetben nő. Nagyon valószínű, és a népies helyelnevezésnek is megfelel, hogy a Belgrád mellett levő hegy ezen növény után kaphatta a magyaroktól a Nándor vagy Nándorhegye nevet,, mint a hogy valószínűleg a többi említett hely, mint Nándortó, Nándorföld és Nándorlaka is ettől a növénytől kapta nevét. A hegy után pedig, a melynek még Verancsics idejében is ez volt a neve, kapta a szomszédos város is a Nándorfejérvár nevet, nyilván megkülönböztetésül a Székesfejérvár és Gyulafejérvár városok nevétől. Már fentebb mondottuk, hogy a magyar »Nándorhegye« a szerb Vralar, a mely ezen a néven (tudtommal) a történelemben először a XVI. század vége felé jelentkezik.2 Igen valószínű, hogy a Vraöar-hegy sűrűn be volt nőve az említett növénynyel.3 De a »dobriőava trava« vagy »samobajka« (nándorfű) növénynek a népéletben mai nap is jelentősebb szerepe van, a mi érthetővé teszi azt, hogy utána nevet adhattak valamely helynek. Egész Horvátországban, sőt Zágráb közelében is az egyszerű nép mint gyógynövényt gyűjti és tüdőbetegségek ellen használja.4 Boszniában a paraszt-1 Sulek: Jugoslavenski imenik büja. Zagreb 1879., 521. old. 2 J 594· vagy 1595· : »Ch«(rouji nioujth cbitai-o Cabh λ;χμεπη<κοπα ψΓΚΚΑΓΟ. CHNANk ΠΛ LUd H3!. MANACTHfA MMAIUJIBE Ο^ΗΚί 0\j KCKHtroy ΠΟβΛΑΐυΤΙΗΟγ Η (k*irouj( ha βρΑΊΑρο\] bhuji Κιληγ;αλα«· (CnoaeHHK κρ. cpn. aicaa- Vol. VIII.. (Belgrád 1890.) 127. old. Ugyanez változatban »... ha 6jia>ujiieo ehide ΚίΛΗΓίΑΑΑ (ΐ43· old.), . . .ha B/iAHAjiiEoy (147· old.). 3 Hogy Belgrád környékén is, melyhez a Vraéar is tartozik, előíordúl, 1. Panció : Φ-iopa y ΟΚΟ.ΉΙΙΙ,Η EeoTparcicoj, Belgrád 1888., 366— 367. a »dobriöica«, »samobajka« növény leírásánál. 4 Hirc Dragutin, a zágrábi egyetemi füvészkert asszisztensének közlése.
