Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Múzeumi és Könyvtári Értesítő - 753
TÖRTÉNETI IRODALOM. -753 chiánknak az utolsó félszázadban folytatott külpolitikáján, mely elég biztosítékot nyújt arra, hogy a jelen háborúból maradandó és messzeható eredményeket várhassunk. — Liebner János Richter Mátyásnak : A németprónai származásit papok cz. életrajzgyüjteményét ismerteti. Magyar Nyelv. 1914. 7. füzet. Gombocz Zoltán folytatja az Árpádkori török személynevek fejtegetését. Totemistikus madárnevek : Bese, Torontál, Turul, Zongor ; egyéb totem-nevek : Kaplyon : tigris ; Thonuzoba : disznóapa ; Kurd : farkas ; Tege : bak ; Gyalán : kígyó. 8. füzet. Gombocz Zoltán értekezésének folytatása. Népszokáson alapuló nevek, Tas : kő ; Tömör (Tömörkény, Tömörd, Töbörcsök) : vas ; Ajtony : arany. — Réthei Prikkel Marián a Veres-gyurkó, veresgyörgy nevet magyarázza, mely ivóedényt jelentett. — Tolnai Vilmos, Néhány hadi műszó czím aiatt a löveg, lövedék, kaliber, taraczk, bomba, gránát, srapnel, kartács, dumdum szavak eredetéről szól. — Putnoky Imre a Magyar tenger czikkben kutatja, ki nevezte először így a Balatont ; eddig Pálóczi Horváth Ádám a legrégibb forrás ; van adat, mely a Fertőt, sőt a Fekete-tengert is e névvel illeti. Magyar Nyelvőr. 1914. 7. sz. Wertner Mór : Régi nevekről cz. czikkében Az Alrams, Csalló, Azsalt, Gurab, Juerkus, Korlát, Pentele, Pipin, Töbör és Töböréte neveket magyarázza. Magyar Paedagogia. 1914. június—július. Dékány István : Történelem és szemlélet. A történelem tanításánál nem falitáblák s illustratiók révén szemléltetünk, az elképzelés, beleélés s a forrásokkal szemben való élménygazdagság s az analóg élmények sokkal hatásosabbsegédeszközök. A reconstuctiv megélést a történelem tanításánál is alkalmaznunk kell. Október—deczember. Bursics Ernő : A történettanítás erősítése a népiskolában. Statisztikai adatok alapján bizonyítja, hogy mennyire czélszerútlen a népiskolai tanterv amaz intézkedése, a mely a magyar históriát az V. és VI. osztálvba tette. Vissza kell állítani a régi rendszrt s a III. és IV. osztályok anyagává kell tenni a magvar nemzet történetét. — Hellebrant Árpád : A paedagogiai repertóriumot adja. Mrízeumi és Könyvtári Értesítő. 1914. 1. füzet. Alapi Gyula ismerteti — a megnyitási ünnepségeknek kissé mélymedrű közlésével •— a komáromi kulturházat. — D'Isoz Kálmán a bajor nemzeti múzeum, a müncheni német múzeum, a nürnbergi germán nemzeti múzeum, a berlini zenei főiskola s a kölni Heyer-féle zenetörténeti múzeum hangszer gyűjteményeit ismerteti. (Egy zenetörténeti gyűjteménynek felállítására már nálunk is itt volna a legjobb idő.) — Köszeghy Elemér több évre visszanyúló munkásságának eredményét mutatja be, a mikor megkezdi a magyarországi ötvösjegyek közlését s így alapját adja a magyar >>Rosenberg«-nek. Rendszere világos, áttekinthető. A városonként sorakozó ötvösjegyek táblázata elé minden város régibb czímerét és — a hol lehet — ötvösczéhje pecsétlenyomatát állítja. (Ajánlatos lett volna a Magy. Nemz. Múzeum pecsétnyomógyüjteményét ebből a szempontból áttekinteni.) Háromszoros nagyításban, minutiosusan finom rajzokban közli a próbabélyegeket (hitelesítőjegyek) s azután a mesterjegyeket, lehetőleg mindenütt az illető mester rövid életrajzi adatait nyújtva. A mostani sorozat Arad, Bártfa, Besztercze, Beszterczebánya várrosok ötvöseit öleli fel és sajnálnunk csupán azt lehet, hogy ez az értékes munkálat, a melyből gyűjtő, régész és historikus egyaránt sokat tanulhat, így szerteaprózva jelenhetett meg csupán ; a főfelügyelőség Századok. 1914. IX—X. füzet. 48
