Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pressburger Zeitung - 235

22Ó TÖRTÉNETI IRODALOM. SiS a budapesti ref. theologiai akadémia Ráday-könyvtárát, a melynek alapját Ráday Pál, II. Rákóczi Ferencz kanczellárja vetette meg. Az unicumok száma 30. — Hírt kapunk továbbá róla, hogy Harsányt István a sárospataki ref. főiskola könyvtárának kézirattárát rendezte és tárgymutatót készített róla. -— Thury Zsigmond 14 zsidózó codexben h 165 énekszöveget registrál eddig teljesen ismeretlen adatok alapján. Nyugat. 3. sz. Boross László : Háború és véderörendszer. A túlnagy hadseregek czélszerűtlen voltát fejtegeti, mert mennél nagyobbak a hadseregek, annál kevésbbé érvényesülhet a túlerő, sőt a nem érvényesülő túlerő vereség oka is lehet. A legjobb hadsereg, melyet valamely egyéniség vagy eszme tart kordában. Nagy Sándor, Caesar, Cortez, Hastings is ezzel hatottak s azzal, hogy a harczmódot az ellenfélhez alkalmazták. A modern stratégia Nagy Frigyes és Napoleon nevéhez fűződik. Moltke tévedése hogy csak a túlerőben bízik. Az író példákkal fejtegeti, hogy a legutolsó német-osztrák és németfranczia háború győzelmeinek nem a túlerő volt az oka. A véderőrendszert illetőleg fontosabbnak tartja a katonai szellem fejlesztését, mint a létszám-emelést. — Schöpfin Aladár : Thaly Kálmán revisiófa. files kritika alá veszi Thaly működését Szegfű Gyula »A száműzött Rákóczi« cz. könyve megjelenése alkalmából s ismerteti e könyv tartalmát és felfogását s modern történetírásunk egyik legbecsesebb művének tartja. — Lippay Zoltán ; A kiskirályok Magyarországa. Ágoston Péter >>A magyar világi nagybirtok története« cz. munkája nyomán végigmegy a magyar nagybirtok különböző alakulásain, az Árpádok s a vegyesházi királyok alatt, míg végre a Habsburg-uralom végzett a magyar ki,királyokkal s a neoacquistica commissio új alakulást hozott létre. Ágoston könyvét értékes munkának tartja, de kifogásolja, hogy analysis helyett mindigsynthesisael dolgozik és sajnálja, hogy a török hódoltság fölszabadításánál megáll, holott a dolog legérdekesebb része itt következnék. — Bálint Aladár : Erdélyi török szőnyegek. Az iparművészeti múzeum legutóbbi kiállítását ismerteti. Pesti Hirlap. 1914. 21. sz. Farkas Ernőd. Az emigráció titkos okmányai. (Gróf Teleki László iratai.) Teleki 1860-ban drezdai elfogatása előtt irományait legjobb barátjának : Puky Miklósnak adta át. Puky 1887-ben meghalván, végrendeletben Irányi Dánielre hagyta. Az iratcsomag, melyre rá van írva, hogy csak 1914-ben szabad felbontani, Irányi halála után, a Történelmi Társulatnak adatott át megőrzés végett. — 28. szám. H. T. Pituk Béla, elhúnvt román író A magyarok vagy az oláhok laknak-e régibb idő óta az országban ? czímű czikkét közli, a melyben szerző érvekkel támogatja azt az állítását, hogy a rumének nem régibb lakosai keleti Magyarországnak, mint a magyarok, s azon állítást, hogy ők Traján korától kezdve mindig itt laknának, ábrándnak és hazugságnak tartja ! -— 40. szám. Vértes József. A pest-budai hajóhíd és állóhíd. A lánczhíd történetéhez és a többi budapesti hidak építéséhez nyújt adalékokat. — Vajda György dr. Utazás Rómába 1494-ben. Arról az utazásról írt, melyet János, bártfai káplán a városi tanács megbízásából tett. — 46. sz. Somló Ferencz. Dózsa György emléke. Dózsa György egy nagy politikai tévedésnek lőn áldozata, a melytől Telegdy István óva intette a királyt, ellenezvén a pápai bulla kihirdetését. Bakócz Tamás álláspontja győzött. Pressburger Zeitung. 1914. 25. reg. szám. Piffl Hugó őrnagy. Das Pressburger Hausregiment in Dänemark. A 72-ik ezred részvételét a dán háborúban mondja el, elindulásuk 50 éves fordulója alkalmából.