Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Figyelő - 232

22Ó TÖRTÉNETI IRODALOM. SiS s néhány levelével megvilágítja a költő s Rimely Mihály pannonhalmi főapát viszonyát. — Kari Lajos : Ilosvai Toldijáról. A Toldi-mondát összeveti a különböző Renoart, (Rainouart, Rainoart, Rainewart) mondákkal, de jellemző egyezésre nem talál. A magyar népmese sem nyújt biztos alapot, így : »... a Toldi-mondát csak mint Ilosvai szellemének termékét bírálhatjuk . . . Toldi Miklós mondáját és históriáját Ilosvai szerezte«. — Lengyel Miklós : Váczy János : Tompa életrajzát, Benedek Marczell : Vértesy Jenő : A magyar romantikus dráma czímű könyvét ismerteti. Katholikus Szemle. XXVIII. (1914.) II. füzet. A Magyar Folyóiratok Szemléjében gd. folyóiratunkról is szól. A könyvismertetések során Tordai Ányos elismerően szól Dézsi Lajos Tinódi Sebestyén-éről (Budapest, 1912.) és Császár Elemér : Ányos Pál-járól. (Budapest, 1912.) Keresztény Magvető. XLIX. évf. 1. f. (Kolozsvár.) Borbély István : A magyar unitárius egyház hitelvei a XVI. században. — Czélja megállapítani a magyar unitárius vallásnak XVI. századi hitelveit, továbbá azt, hogy »a magyar állam a XVI. században minő szabadon terjeszthető hitelvek alapján ismerte el« az unitárius vallásközönséget önálló és egyenjogú egyháznak. — Kelemen Lajos : Adatok kolozsvári unitárius egyházközségünk régibb klenodiumairól. — Folytatása ugyanezen folyóirat mult évfolyamában (1913 : 160—170. 1.) hasonló czímen megjelent dolgozatának, melyben szerző ez alkalommal több hagyatékot és összeírást mutat be gondos közlésben az 1699—1709 évekből. Komáromi IJjság. 1914. 6—8. sz. Baranyay József dr. A komáromi sajtó története czímű czikk közlését kezdi meg. E közleményében különösen a Siegler-nyomda működésével foglalkozik. Majd áttér a komáromi hírlapírás ismertetésére. /eToriMC MaTtme Cpncxe LXXXVIII. évf. 296. k. : Jovanovic Slobodan : Tpaiji J y.TU je AH;(]I;UIIM (46—62. 1.) czímű értekezésében befejezi Andrássy Gyula gróf külpolitikai működésének méltatását, ismertetve Balkán-politikájának sikereit és rámutatva a veszélyre, melyet ezekkel a monarchia dualistikus alapjának okozott. Az orosz diplomatia eljárására vonatkozó ítéleteiben lépten-nyomon vitába bocsátkozik Wertheimer felfogásával : szerinte az orosz diplomatia minden lépése nyilt és correct volt, nem kényszerítette Andrássyt, hogy Bosznia és Herczegovina megszállásáért Európa megbízatását kérje, hogy Andrássy a monarchia gazdasági érdekeinek Keletre való terjesztése és az occupatiónak Salonikiig való folytatása ügyében Európa segítségével akadályozta meg az orosz protectoratus alatt álló Nagy-Bolgárország keletkezését, hogy Oroszország a berlini congressuson csupán azért tanúsított engedékenységet, nehogy ellenségévé tegye Angliát is. Túlzottnak találja Wertheimer azon állítását, hogy a berlini congressus tisztán Andrássy műve, s rámutat arra, hogy Bismark ott nagy szolgálatot tett a német birodalom jövendőbeli érdekeinek. Luceafarul. (Nagyszeben). 1914. I. száma Lupaçnak Barcsai Ákosról és Brankovics Száva metropolitáról írt dolgozatát ismerteti. (Lásd Transilvania !) •— A II. számban 5. Dragomir az 1848. évi Wesselényi—Bálcescu-féle magyar-oláh békekísérletekröl ír. A czikk Zsilinszky Mihály dolgozatának (>>Wesselényi Miklós és a nemzetiségi kérdés«, Budapesti Szemle) szegényes kivonata. Magyar Figyelő'. 3. sz. Feleky László : Kossuth Lajos nemzetiségi politikája. Kossuth Lajos 1851. évi alkotmánytervezete,