Századok – 1913

Történeti irodalom - Kont I.: Biblogapraphie française de la Hongrie. (1521–1910.) Ism. Marczali Henrik 452

TÖRTÉNETI IRODALOM. 455 Hiányai közt, mint legfontosabbat kell megemlítenünk azt az önszabta korlátozást, hogy latin nyelvű munkákat nem vett be művébe. Ez a korlátozás szinte érthetetlen, ha meggondoljuk, hogy Kont jó philologus volt és a klasszikus nyelvek tanulmányán kezdte pályáját. Csak a hely megkímélése lehet az oka. Pedig a latin nyelvű franczia irodalom már a honfoglalástól kezdve nagyon fontos történetünkre nézve. Elég Hinkmarra, Flodoardra, Chabannesi Ademárra mutatni. Igaz. hogy Kont több ilynemű munkát felsorol, a XIII. századtól kezdve, de csak ha francziára vannak fordítva. Ebben a tekintetben tehát kiegészítésre szorul a bibliographia. Hiánya az is, hogy épen a nagy franczia írók, Montaigne, Montesquieu, Voltaire egészen kimaradtak. Igaz, hogy nem sokat írtak Magyarországról, de a mit mondtak, hosszú időre irányt adott nemcsak a franczia, hanem az egész művelt közvéleménynek. Különösen feltűnő ez Montesquieure nézve, kit Kont az előszóban meg is említ. Még Montesquiehek Magyarországon írt magyar vonatkozású fontos leveleit, melyek 1897-ben megjelentek, is hiába kerestük. Egyes hibák is becsúsztak. 1621-ben egy egykorú röpirat szól Bouquov elestéről a Bethlen elleni csatában »Neuuensoll« mellett. Kont ezt Neusohl = Beszterczebányának fordítja. Holott bizonyos, hogy a császári hadvezér Érsekújvárnál, Neuhäusel, esett el. Megjegyzem, hogy Érsekújvárnak német neve számos érthetetlenségre és félremagyarázásra adott okot a XVII. századnak idegen, különösen olasz irodalmában. Minthogy a könyv szorosan az időbeli sorrendet követi, hiba, hogy 1829 alatt található az 1830-diki diétáról szóló munka. (59.' lap.) Mulatságos, hogy Besse Jean Charles, Voyage en Crimée au Caucasse stb. czímű 1838-ban megjelent könyvéhez azt a megjegyzést fűzi : Besse se dit Hongrois. Hogyne, mikor az volt, még pedig a javából. Keleti utazását a magyar testvérek felkeresésére a diéta támogatásával tette meg és útja minden nevezetesebb mozzanatáról beszámolt a nádornak, kinek művét is ajánlotta. Ezen hiányok s hibák mellett is nagybecsű, a tudomány sok ágát^ de különösen a történetet és irodalomtörténetet szolgáló művet köszönünk Kont szorgalmának és a M. T. Akadémia támogatásának. Történeti fátumunk, hogy a legtöbbet ígérő kezdetek is elcsenevésznek nálunk, mert folytatásuk nincs. Hogy e most megjelent gyűjtemény valóban hasznossá váljék bátor volnék a T. Akadémiának ajánlani : 1. A kiegészítést, a mennyiben mindnyájunk az Akadémiai Értesítőben közölhetnők azon Magyarországra vonatkozó munkákat, melyek Kont figyelmét kikerülték.