Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - VI. közl. 662

666 Dit. SZEGEI)Y REZSŐ. gúnydalokat játszott, hogy Rajacsics József patriarka az illyr mozgalomhoz csatlakozik. — Kossuth Lajos Pestmegye közgyűlésén már Horvátországnak Magyarországtól való elszakitását is ajánlja,hogy ne gátolhassa Magyarország szabad fejlődését és érezze az örökös tartományok absolutismusának súlyát, de javaslata tetszésre nem talál ; Széchenyinek az Akadémiában az 1842. év végén mondott beszédét, melyben elítélőleg szólt a túlbuzgókról, kik erőszakkal terjesztve a magyar nyelvet, a nemzeti ügynek többet ártanak, mint használnak, a megyék elítélik s Wesselényi Miklós megírja a »Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében (1843.) cz. czikkét, melyben kimutatja, mily veszélyes az orosz propaganda szolgálatában álló pánszlavismus és illyrismus Magyarországra és a Habsburgok birodalmára. — A megyék a királyhoz fordultak ; a török udvar, mely Boszniát a folytonos lázításoktól féltette, az orosz udvar is, mely attól tartott, hogy az illyrismus útján Szerbia még a Habsburgok fennhatósága alá kerülhet, szintén kérték a királyt, hogy tiltsa be az illyrismust. így végre kénytelen volt a kormány közbelépni : 1842 október havában Haller Ferencz tábornokot nevezte ki a király bánná s Rudics József bácsmegyei főispánt királyi biztosúl küldte az ügyek megvizsgálására. Az illyr párt bizakodott erejében ; hangoztatta, hogy bánnak csak olyan egyén maradhat, ki az illyr párt ügyét felkarolja ; az installáczió alkalmával is meg akarta mutatni erejét, hirdette, hogy itt nem lázadásról, hanem csak a nemzetiség kifejtéséről van szó ; hogy nem akarnak magyarokká lenni ; tüntettek illyr viselettel, illyr czímerrel ; a kivilágított ablakokban ily jelszavak Voltak : Recta tueri ! — Koj nam rod i dorn zatira, On pod sabljom nek umira ! (Ki fajunk és hazánk ellen tör, veszszen kard által !) ; Gaj háza ablakában horvátúl volt ezen felirat : »Védjed nemzetünket, szolgáltass igazságot, egyebet az illyrek Tőled nem kívánnak.« Gaj hírlapja pedig emlegette, hogy Horvátországban könnyebb fegyveres erőt kiállítani, mint Magyarországban, hol csak a nemesség köteles felkelésre, míg Horvátországnak minden lakója katona.1 Draskovics János üdvözlő beszédében kérte a bánt, hogy védje a horvát szót és a horvát jogokat, mert »csak szabad ország kormányzójának lenni dicső« ; Staidacher bíró a muncipalis jogok védelmét kérte, Haulik püspök tiltakozott az orosz propaganda és pánszlavismus vádja ellen. — A bán a válaszban kiemelte : kötelessége a municipalis jogokat védeni, de egyúttal rendet teremteni ; 2 de a száborban mondott beszéde már lehangolta az illyr pártot, mert a bán gondosan 1 N ovine 1842. 358. 2 Ugyanott 342., 345., 361.