Századok – 1911
Történeti irodalom - Horvát Károly: VIII. Kelemen magyar- és horvátországi hadi vállalatai. Ism. Krajnyák Edvárd 129
140 TÖRTÉNETI IRODALOM. lításának előkészítésére. Azután Velenczén át Gráczba indult, hogy Ferdinánd főherczeggel a haditervet megbeszélje. A tervezett hadjárat élénk reményt ébresztett Boszniában, hogy megszabadul a török igától. Aldobrandinit útjában ily kérésekkel ostromolták s utasításokkal halmozták el, hogyan lehetne e tervnek megnyerni a gráczi udvart. Marcot Iván Dominik spalatói és Ursino Tamás antivarii püspökök küldtek neki ily emlékiratokat. Rabatta József császári biztos meg azt ajánlotta neki, hogy egyesülve az uszkokokkal s más felkelő csapatokkal törjön be a török területre ; azonban Aldobrandini erre már a főherczegre való tekintetből sem volt kapható. A császári udvarban, a mint Aldobrandini útjában vett értesítésekből kivehette, nem lelkesedtek a török hadjáratért. Rudolf még a megigért 1000 lovast sem küldte el Ferdinánd főherczegnek, ez pedig még nem vonta össze hadait. Aldobrandini a Murán fölfelé csónakon utazva jul. 7-én érkezett Gráczba, a hol az udvar kitiintetőleg fogadta. A főherczeget ágyban találta s csakhamar meggyőződött arról, hogy a pápának minden hozott áldozata csak kevés gyümölcsöt fog hozni, hogy Ferdinánd teljesen függ Rudolf akaratától, a ki meghagyta neki, hogy most, mikor alkudozások folynak a törökkel, semmiféle actiót ne kezdjen ellene. Ferdinánd főherczeg haditanácsot tartott, a mely azonban csak abban tudott megállapodni, hogy a jelenlevők írásban adjanak indokolt feleletet az eléjük terjesztett kérdésekre, különösen arra, hogy Budát kell-e megvívni vagy Kanizsát. E theorétikai fejtegetések sehogy sem tetszettek a tapasztalt pápai tábornoknak, a ki azt tartotta, hogy most gyorsan tenni kell, a tétlenség csak a töröknek használ, a ki minden nap erősítést kap. Aldobrandini fontos okokból ellenezte Buda vívását s a mellett szólt, hogy előbb Kanizsát kell bevenni, azután Horvátországba és Boszniába törni, a melynek lakosságát fegyverre kell szólítani. Ferdinánd főherczeg e hadi tervét Rudolffal közli. Mikor a türelmetlen tábornok már Zágrábba akart utazni, hogy hadi szemlét tartson a hadserege fölött, felkereste Miksa főherczeg követe, hogy beszélje le hadi tervéről s bírja rá Buda vívására. Aldobrandini jul. 22. végre elindult Zágrábba, a hova serege Fiúméból vonult. Elég panasz hallatszott a sereg részéről a főherczegi biztosok, különösen Rabatta ellen s Aldobrandini ismételten is tiltakozást emelt a fóherczegi udvarban a biztosok viselkedése ellen. Augusztus elején a pápai sereg, a mely igen különböző elemekből állva csak gyengén tudott fegyelmet tartani, táborba szállott Zágráb és a Száva között. A hadi szemlét későbbre kellett kitűzni már a császári parancs késése miatt is s a sereget jobb eltartás czéljából Zágráb környékén kellett elhelyezni.
