Századok – 1911

Értekezések - GÁBOR GYULA: A somogymegyei Répás-kerület története - I. közl. 81

A SOMOGYMEGTEI RÉPÁS-KERÜLET TÖRTÉNETE. Egy félbenhagyott perünk a horvát katonai határőrvidékkel.) « — ELSŐ KÖZLEMÉNY. — A szilaj folyású Dráva menetét követve, lehetetlen észre nem vennünk, hogy egy Zákánytól délre "eső ponttól kezdve a Dráva vize mintegy 25 kilométernyi, délkeleti irányú, ívalakú folyásában megszűnik határt alkotni Magyarország és Horvátország között és csak valamivel Bélavár előtt válik ismét azzá A Zákány alatti pontnál a Dráva kettéágazni látszik és míg maga a Dráva délkelet felé veszi ívalakú útját, addig a Drávából egy csatornaszerű vízfolyást szemlélünk, mely a Dráváénál kisebb szög alatt folyik délkelet felé és Bélavár előtt ismét visszaömlik a Drávába. Ez a csatorna a Zdala vize, melyet a katonai térkép Zdala-Graben névvel jelöl. A Zdala a Drávával egy szigetet alkot, melynek alsó hosszúsága mintegy 25 kilométer, míg 1 egnagyobb szélessége körülbelül 7—7% kilométer. Ezen geologiailag sehogy sem indokolható és kétségkívül már ős időkben 1 emberi kezek által létesített szigetnek neve Répás. Első szempillantásra feltűnik, hogy ezen Répás-sziget területe erejéig Horvátország belényulik a magyar anyaország testébe és felűnik, hogy a Dráván innen egy darab horvátországi területet kell találnunk — a Répás ugyanis ma Belovár-Körösmegyéhez tartozik, — holott annak úgyszólván természeti tagozódás folytán Somogymegvéhez kellene tartoznia. Ez a terület egykoron tényleg magyar föld, Somogymegye kiegészítő része volt és attól a török hódoltság megszűnése után erőszakkal foglaltatott el. Es hasztalan volt a rendek tiltakozása több mint két évszáza-1 A Zdala vizét (Zdelia) említi már Imre 1201-ben (Wenzel : 1.234.) és V. István (Zdela) 1270-ben (Wenzel: VIII. 283. 1.) SZÁZADOK. 1911. II. FÜZET. 6