Századok – 1910

Történeti irodalom - Hoernes; Moritz: Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegowina. Ism. Téglás Gábor 838

843 TÖRTÉNETI IRODALOM. mert a dindariusokat (Pauly Wissowa dindarii, Patschtól) a ditionok szomszédságában. Knin-tői északra Rastello di Grab-nál felirat (Bauer, Archaeol. epigr. Mitth. XVII. 139. 1.) is igazolja. A municipium gazdagságát két bazilikája teszi szembetűnővé. A drinamenti Sopotnica búcsújáró templomával Gorazda mellett és Rogatica római településének igazolása zárja be ez értékes és a Dunamellék közlekedi kapcsolataira is új világot derítő tanulmányt. Truhelka Ciro egy Ribicinél talált gazdag éremleletből a bosnyák pénzverés történetét tisztázza. Kotromanic István, a ki atyja halála után Thallóczy szerint (Wissensch. Mitth. III. 312., Glasnik, 1843. évf. 21. 1.) a raguzai tanácshoz menekülten nevelkedett s 1322-ben lépett a ^'4snyák trónra, kiűzvén a szerbeket Boszniának Hum földjér<"l, ott és szuverenitása igazolásául nyitotta meg az első pénzver tét. Stepanus banus Bosne vagy Stepan. banus Bosn. d. Cr. köriratai érmei öt változatban jelentkeznek ; de a veret, alak egészen raguzai. Tvrtko bán szintén a raguzai érmeket utánozta és szabad forgalmat nyújtott Raguza vereteinek is. Mikor aztán királylyá koronáztatta magát, teljesen felhagy a pénzveréssel s a raguzai pénzeket használja. Dabias, Ostoja és Ostojic királyok alatt is szünetel a pénzverés, melyet 1436-ban II. Tvrtko már eltérő valutával újítván meg, a raguzai pénzforgalmat kiszorítja. Tamás is követi ezt a példát. Tonarovnic király megújítja a raguzaiak régi kiváltságát ; de ő is tovább folytatja a pénzverést, csakhogy ismét a raguzai minták szerint. Thallóczy Lajos a bosnyák bánság keletkezéséhez a Magv. Tud. Akadémiának a herczeg Batthyány Ödön körmendi levéltárának Himfy hagyatékából (II—VIII., XI.), a Nemzeti Múzeum báró Jeszenák-leveleiból (I., IX., X.) és a szerajevói múzeumból (XII.) 1905 november 13. bemutatott szláv okmányokról1 értekezik. A Batthyány-család leányágon rokonságban állott épp úgy, mint Krajna, Stájer némely előkelőségei a magyar királysággal érintkező Kotroman bosnyák bán-családdal, melyből Nagy Lajos királyunk neje, Erzsébet is származott. Szlavónia történetében a XIV. század kezdetéig a. Subie, Kotromanic és a Gorica-Babonic három nemzetség játszott főszerepet, s ezek hatalmi érvényesülését a magyar királysághoz való viszonyuk szabályozta. Eredetileg a Banica zsupánság (IV. okmány) Stephanus Knéz vérségéhez tartozó családok kezén lehetett, s ennek a Stephanusnak fiától származott a Hrvatinus oldalág is. 1 Tanulmányok a bosnyák bánság kezdetéről. Egy térképpel. Értekezések a tört. tudományok köréből XX. 5. szám. 1995. 1—64. 1.