Századok – 1910

Történeti irodalom - Lengyel művek. Ism. Divéky Adorján 415

TÖRTÉNETI IRODALOM. 425. Л további küzdelmek leírását folytatja a szerző említett másik munkájában. E mű két részre oszlik ; az elsőben Litvánia, a másodikban a Korona, vagyis Lengyelország történetét adja 1480—1492 között. Ez utóbbi rész egyik fejezetében tárgyalja Mátyás viszonyát Kázmérhoz és Ulászlónak Alberttel való küzdelmét a magyar trónért, nagyrészt saját levéltári kutatásai alapján. E részben sok érdekes anyagot találunk. Ismerteti Mátyás viszonyát Kázmérhoz és Ulászlóhoz. Mátyás bosszankodva Kázmér és Frigyes ellenséges viselkedésén, Ulászlóhoz közeledik s őt támogatja, ki viszont nem vesz részt a frankfurti gyűlésen, mely Mátyás ellen lépett fel. E barátság azonban nem tartott sokáig és most Mátyás arra törekedett, hogy János fia részére biztosítsa, ha nem a magyar, legalább a cseh királyságot, továbbá Ausztriát és Boszniát. Sziléziában mind több birtokot adott Corvin Jánosnak, hogy hatalmassá tegye őt, mire elégületlenség támadt ott s kitört az ú. n. glogaui háború. Mátyás e tervei arra bírják Ulászlót, hogy megújítsa az atyjával való szövetséget, mire a magyar király megint a poroszokkal, Moszkvával és Krímmel tárgyal s midőn Kázmér lengyelmagyar liga eszméjét veti föl a török ellen, Mátyás azt kívánja, hogy a magyarok ellen irányuló cseh-lengyel liga szűnjék meg. Kázmér hidegen válaszolt, azt mondva, hogy az csak védelmi szövetkezés, de már akkor másik fiát, Albertet szemelte ki a magyar trónra, mert nem jósolt hosszú életet Mátyásnak. Terve az volt, hogy fiának a magyar trónra való jutása után megindítja a magyarokkal együtt a török háborút. Mátyás halála után Ulászló megelőzte öcscsét, a magyar trónra kijelölt Albertet, kinek pártján inkább a köznemesség állott, élén Báthoryval. A Hatvannál táborozó Albert azt kívánja Ulászlótól, hogy mondjon le Erdélyről az ő javára. Ulászló a glogaui herczegséggel kárpótolja őt s általában igen nagy jóindulatot tanúsított öcscsével szemben, hisz széjjelverhette volna annak maroknyi, 8000 főnyi hadát, mely egész Váradig pusztított. Mivel Glogaut még nem kapta meg, Kassát foglalta el Albert. Midőn Miksa az országba betör, Albert követeket küld hozzá, azzal a kijelentéssel, hogy inkább vele tárgyal, mint bátyjával. Mihelyt. Miksa elhagyta az országot, Ulászló Albert ellen indúlt, daczára a nagy hidegnek. Mindjárt az első összeütközésnél elfoglalta a lengyel tábort, mire' február 20-án megkötötték a békét Kassán. Ennek alapján Albert megkapja Glogaut, a troppaui herczegséget s még néhány sziléziai birtokot s megegyeznek abban, hogy a Habsburgok trónigénye ellen harczolnak. Röviddel ezután Albert ismét panaszkodott, hogy Ulászló nem teljesíti kötelezettségét és Eperjesen szolgálatába fogadta