Századok – 1910

Történeti irodalom - Északi szláv történelmi szemle. Ism. Sztripszky Hiador 241

történeti irodalom. 243 Bizonyítékul szolgál erre nézve Éjszak-Magyarország és Erdély nomenclaturája. Az értekezés czélja a Kunik-féle normannelmélet megdöntése, a melynek különben ma már igen megapadtak a hívői. Itt azonban szerző kissé elhajította a sulykot, a mennyiben orosz nyomokat vél látni Morva-, sőt déli Csehországban is. Még kevésbbé meggyőző második érve, hogy t. i. az Oroszországban talált bronzsarlók typusa Magyarországon is előfordul még, de tovább nyugatra már nem jutott el. Ez ellen Korduba, az értekezés bírálója azt veti föl, hogy a mai magyar föld régesrégóta különböző népek tusakodásának színhelye volt, a melyek keletről a feketetengermelléki pusztákon át nyugatra nyomakodván, csak Magyarország területéig jutottak el, innen nyugatabbra már nem igen jutott el egyetlenegy sem. Végül Nestor krónikájának későbbi redaetióbeli szavait idézi Filevic, a melyeket Oleg mondott Askoldnak és Dirnek : »mivelhogy magyar határmenti vendég vagyok«. Filevic szerint a mai Pidhirje (»Hegyalja« a Kárpátok galicziai oldalán) Nestor idején Poduhorje alakban élt, a mi annyit tesz, mint magyaralatti vagy magyarral határos. Ez az érdekes tanulmány a varsói egyetem közleményeiben jelent meg (Varéavskija universitetskija izvjestija, 1894. V.). A Rusj földrajzi és nemzeti fogalma a magyar-ruténeknél különben teljesen ismeretlen ; csakis az irodalomban használják, a köznép teljességgel nem. Filevicnek egy másik munkájáról is kapunk itt hirt : A Kárpátok jelentősége czíműről, a mely a Galicko-russkij Vjestnik 1894. 1. sz.-ban jelent meg. Az előzővel szorosan összefügg ez a dolgozat, a melyben szerző sajnálkozását fejezi ki a felett, hogy a Kárpátoknak az orosz irodalomban nem akadt még földolgozójuk, pedig történelmi szempontból nagyon megérdemelnék. Nézete szerint a Kárpátok területének a helynevek alapján való néprajzi megismerése két dologhoz fog kulcsot a kutatók kezébe adni : 1. kárpáti rutén nép történetét, valamint a horvátoknak az orosz államhoz való viszonyát ; 2. általában az egész ország kezdetének eddig igen homályos kérdéseit és sz. Vladimír országának határait. A rutének mostan a Kárpátoknak középső részein laknak ; éjszakról, nyugatról és dél felől pedig más szláv és nem szlávfaju népek környezik őket, e miatt a rutén-tót, rutén-lengyel, ruténmagyar határok mentén gazdag anyagot lehet találnunk, a melyek egyik elemnek a másikba való olvadásáról tesznek bizonyságot. Mai napig is fennmaradt a régi törzsek szerint való szállásoknak emléke a Lomko, Poloninecz, Bojko, Huczul nevekben, a melyek 17*